Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
WLLLIAM GOODE LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ MAGYARORSZÁG VILLAMOSÍTÁSI KÖLCSÖNÜGYÉNEK HELYZETÉRŐL Kedves Gróf Bethlen! Talbot villamosítási javaslat 1 Közvetlenül önnek írok, mert tudtommal dr. Bud Genfben lesz levelem megérkezésekor. Február 21-én báró Rubidó-Zichy útján táviratban jelentettem: itt az a hír járja, hogy a magyar kormány garanciát vállal a londoni piacon kiadandó, a Talbot villamosítási tervvel kapcsolatos nagyszabású állami kibocsátás számára. A távirat a Rothschildékkal folytatott beszélgetésem következménye volt, akik előzőleg meghívtak, s tőlük értesültem a táviratban jelzett szóbeszédről. Rothschildék a a legbarátságosabb hangnemben felhívták a figyelmemet arra, hogy b amennyiben szó van magyar államgaranciáról, vagy kilátásban van a londoni piacon a magyar állam részére szóló állami kibocsátás, ők természetszerűleg elvárnák — a magyar kormánnyal kötött szerződésük értelmében — hogy ilyen ügylet esetében értesítsék őket, vagy elsőbbségi jogot biztosítsanak nekik. Minthogy Budapestről a Talbot-csoporttal folytatott tárgyalások menetéről semmiféle értesítést nem kaptam, elhatároztam, báró Rubidó-Zichy véleményét kikérve, hogy azonnal táviratozom önöknek, jóllehet Rothschildéknak kijelentettem: bizonyos vagyok afelől, hogy nincs szó magyar államgaranciáról. Niemeyer beteg volt, amikor én 21-én a táviratot elküldtem, s akkor nem tudtam még, hogy a Whitehall Trust tájékoztatta őt javaslatának fő irányvonalai felől. De, amint a rákövetkező távirataimból megállapíthatja, még Niemeyer sem úgy értette, hogy a kétmilliót államilag bocsátják ki. Rothschildék nagy megelégedéssel vették tudomásul az egész ügyre vonatkozó gyors és igen világos magyarázatot, amelyet dr. Walko február 23-án nekem küldött. Ez lehetővé tette számomra azt is, hogy egész sor, más körökben feltett kérdésekre is válaszoljak. Csatolom a Rothschildékhoz ma este írt levelem egyik példányát. Beszélgetéseink során azt is mondtam nekik, hogy véleményem szerint a felajánlott villamossági kölcsön nem áll ellentétben a magyar kormánnyal kötött szerződésükkel. Úgy gondolom, hogy Rothschildék most ezt az álláspontot elfogadják, c ajánlottam azonban a White1 Az úgynevezett Talbot-kölcsönre vonatkozóan lásd Berend—Ránki: Magyarország gazdasága. 1919—1929. 175—177., 201—203. o. és Berán Ivánné: Adalékok a Bánhidai Centrálé alapításának történetéhez. Periodica Polytechnica 1964. 106—124. o. a Ezt a szót Bethlen fekete ceruzával aláhúzta. 13 A mondat ezután következő részét — a gondolatjelek közé tett szöveg kivételével — az utolsó mellékmondat kezdetéig Bethlen fekete ceruzával aláhúzta. c A mondat ezután következő részét, az utolsó mellékmondat kezdetéig Bethlen ceruzával aláhúzta.
