Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
Ennyit voltam bátor mély tisztelettel az átadott két levél visszacsatolása mellett az ügyről jelenteni. Fogadd őszinte nagyrabecsülésem és mély tiszteletem kijelentését. Szívélyesen üdvözöl kész híved: Mayer B/l—1927—757. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levélpapír fejlécén Magyarország tölgyfalombokkal körülvett nagy címere látható, alatta: „M. K. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISTER" felirattal. A levélpapír első oldalának jobb felső sarkára Bethlen ceruzával a következőket írta: „Ugronnal közlendő Mayer válaszának lényeges tartalma." Ilyen értelemben írott levél ment 1927. február 3-án Ugronnak. „Ezekhez a magam részéről is csak azt fűzhetem hozzá — írta Bethlen a levél utolsó bekezdésében Ugrón Gábornak —, hogy noha Drózdy közeledésétől elvileg elzárkózni nem kívánok, mindazonáltal én sem látom nyomdájának megvásárlására vonatkozó kérését teljesíthetőnek." 1927. március 18-án Gömbös is írt Bethlennek más témák között Drózdyról. „Említettem neked — írja Gömbös — a »Magyar Falu« és a Helios Nyomda ügyét Drózdyval kapcsolatosan." El is küldte Gömbös Bethlennek a levélhez mellékelten a „Magyar Falu" című hetilap 1927. március 20-i számát. (B/l—1927—464.) Az említett levelek az iratok között megtalálhatók. 93 1926 BOGYA JÁNOS NEMZETGYŰLÉSI KÉPVISELŐ JELENTÉSE OLASZORSZÁGI ÚTJÁRÓL A római utamról 1 és ennek kapcsán Mussolini és Grandival folytatott tárgyalásaimról a következőkben vagyok bátor beszámolni: Az utazás kiindulópontja Durini gróf követtel folytatott megbeszélésem volt, őt ugyanis figyelmeztettem azokra a lehetőségekre, amelyek ez idő szerint az olasz diplomácia számára Közép-Európában fennállanak. A francia diplomácia, azon reményben, hogy Oroszországban a bolsevizmus nem fog ily soká tartani, olyképpen szervezte Közép-Európát meg, hogy az orosz birodalom talpra állása esetén, Csehszlovákia és Jugoszlávia csatlakozva hozzá, egy, az Adriáig és a Földközi-tengerig nyúló nagy szláv birodalmat hozzon létre. Az erre való hajlandóságot Csehország ki is fejezte az orosz—lengyel háború idején, s Jugoszláviánál sem lehet kétség aziránt, hogy a szerbek ezen megoldást elfogadják. A szövetségi állam formája a nemzeti érzékenység által támasztható akadályokat eliminálja, s kétségtelen, hogy a nagy orosz birodalom, mely a szervező és a katonai zseni hiányán ment tönkre, a kiváló organizáló képességgel bíró cseheknek kitűnő kilátásokat biztosított volna az állam vezetésében, s a cseh ipar számára a lehető legnagyobb lehetőségeket érte volna el. Ugyanígy a katona szellemű szerbek a nagy birodalom hadseregében rendkívüli érvényesülési lehetőséget érhettek volna el. A bolsevizmus azonban még mindig tart, s időközben Mussolini a fasizmussal szanálva Olaszország belviszonyait, egy, a háború után nem létezett hatalmi faktor jelent Közép-Európában meg, melynek súlya annál nagyobb, mert Franciaország elvesztette a háború befejezése utáni kedvező pozícióját. 1 A magyar—olasz viszonyra lásd Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája és Iratok az ellenforradalom történetéhez, El. köt. 141—155., 673—799. o. és az egész IV. köt.
