Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK 84 1926. július 24. KÁLLAY TIBOR LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ A KORMÁNYPÁRT BUDAPESTI VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEIRŐL Tisztelt Barátom! Engedd meg, hogy beszámoljak eddigi pártszervezkedésünkről:

1 1. Az alakuló ülés nagyon jól sikerült, dacára az óriási hőségnek; a termet zsúfolásig megtöltő, s a társadalom minden rétegéből kontingentálódó közönség mindvégig kitartott. Általában — az alakulás igen jó benyomást tett, aminek első konzekvenciája az, hogy a hírlapok állandóan foglalkoznak velünk, a második pedig a több oldalról jelentkező csatlakozási szándék, ami komoly terjeszkedési lehetőségeket enged reméllenünk. így három jelentős csoport csatlakozásáról máris beszámolhatok. A Józsefvárosban Bohn József bizottsági tag több száz tagból álló pártklubbal jött át WolfFéktól — s ugyancsak jobbfelől csatlakozott hozzánk Usetty és Wenszky bizottsági tagoknak a Ferencváros külső részére kiterjedő és több ezer tagot számláló klubja, illetve kerületi pártszervezete — míg Siegescu a VII. kerületben állított mellénk egy népes, 2700 tagú demokrata klubot, amely alkalmas arra, hogy az Erzsébetvárosban maga köré jegecesítse a hozzánk húzó liberális polgárságot. E három csatlakozás még júniusban történt, de hasonló irányú tárgyalások most is folyamatban vannak; így reméljük, hogy sikerülni fog a VIII. kerületben még egy-két klubot megnyerni, s az V. kerületben egyet létesíteni. Támogatni fog a Háztulajdono1 Az 1922-es második nemzetgyűlési választásokon a fővárosban — ahol továbbra is megmaradt a titkos szavazás — a magyarországi választásokon először induló Szociáldemokrata Párt és a polgári liberális ellenzék megszerezte az abszolút többséget. A kormánypárt Budapesten nem is lépett fel saját listájával, hanem a Keresztény Nemzeti Egység Pártját, az úgynevezett Wolff-pártot támogatta, amellyel a nemzetgyűlésben szövetségben volt. Az 1925-ös (május 21—22-én megtartott) fővárosi törvényhatósági választásokon ismét nem indította saját jelöltjeit a kormánypárt. A kormány most a fővárosi politikában inkább jobboldali ellenzéki magatartást tanúsító Wolff-párttal szemben (amelynek a vezetői a törvényhatóságon belül együttműködtek az ellenzéki Gömbös vezette Fajvédő Párttal) a Községi Polgári Pártot támogatta. Ezt a pártot vezetőjéről, a fővárost kormánybiztosként vezető Ripka Ferencről Ripka-pártnak nevezték. A Szociáldemokrata Párt és a polgári ellenzék Demokratikus Blokk néven ezen a választáson is győzött. Ilyen előzmények után, az új parlamenti választások előtt — amelyeket 1926. december 8—10-én tartottak meg — kezdett a kormánypárt Budapesten is erőteljes szervezkedésbe.