Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

A FRANKHAMISÍTÁSI ÜGY

Amellyel sz[em]ben minden kísérlet, h[ogy] annak értékét elhomályosítsa nem egyéb, mint silány és alacsony lelki rugókból táplálkozó, megvetésre érdemes kísérlet, mely eleve halálra van ítélve. B/20/g—1930—120. — Ceruzával írt, aláírás és keltezés nélküli fogalmazvány. A feljegyzést Bethlen saját kezűleg írta. 80 1930. július 16. VASS JÓZSEF NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ WINDISCHGRAETZ LAJOS HERCEGGEL FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSÉRŐL Tisztelt Barátom! Windischgraetz Lajos nem volt a fővárosban, s mire ideérkezett s nálam megjelent (július 15.), Gömbös barátunk nem volt itthon, s így nélküle kellett a megbeszélést lefolytatnom. Úgy láttam, s ennek kifejezést is adott, hogy kellemetlenül érintette levelére várt válaszod elmaradása. Úgy képzelte, hogy hívatod s megbeszéled vele a neki tett ígéretek beváltásának módozatait. Kívánságának veleje a következő. A per tárgyalása alkalmával ügyvédek küldettek hozzá, akiknek munkáját ő nem kívánta, de elfogadta és tűrte abban a hitben, hogy tőle független érdekek védői s munkásai. A per befejeztével körülbelül 160 000 pengő ügyvédi és peres költséget fizetett ki. Mikor a múlt évben Gömbössel az előttem más pontjaiban ismeretes kívánságairól tárgyalt, a jelzett összeg erejéig való rekompenzációja céljából Gömbös azt a gondolatot vetette fel, hogy nyugdíjának visszamenőleges és valorizált kiutalása megadja a kártalanítást a per kapcsán felmerült kiadásokért. Ellenvetésemre, hogy te erről az „ígéretről" nem tudtál, azt felelte, hogy a miniszterelnök mindenért felelős. Tőled várja tehát az ígéret beváltását. Válaszom az volt, hogyha nyugdíja iránt kérvényt ad be, a kormány azt elbíráltatja az érvényes törvények szerint. Hogy visszamenő és valorizált nyugdíj utalható-e, nem tudom, meg fogjuk az ügyet vizsgálni. Hangsúlyozta egyébként, hogy ő nem akar semmiféle zavart vagy feltűnést kelteni. Felelősségedet azon az alapon konstruálja, hogy az akkori belügyminiszter előzetesen tudott a dolgokról. Kerületet keres, mert a politikába vissza akar kapcsolódni, s katonai szakkérdésekkel kíván foglalkozni. Több helyen lép fel (a fővárosban Friedrich-listán), de már most, az általános választások előtt szeretne mandátumhoz jutni. Csak azt kéri, hogy ez esetben erőszakkal ne akadályoztassák meg. Ez volt körülbelül a beszélgetés tartalma. Nem ismerem a nyugdíjtörvények részleteit, de úgy emlékezem, hogy elveszti és csak kormányzói kegyelem útján nyeri vissza jogosultságát az, aki három éven keresz-