Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ ESKÜDT-ÜGY
tényezők a legmesszebbmenő szimpátiákkal kísérték Magyarország dolgát, amelye a gyakorlati téren is érvényesíteni hajlandók. 1 Egy levelet is hoztam a miniszterelnök úrnak az Equitable Trust Company elnö kétől, amely levélre ő szíves volt válaszolni is. Kinti tárgyalásaim során első helyet foglalt el természetesen az ország kérdése, é láttam, hogy Amerika kellő kezelés mellett igen nagy összegek erejéig mozgathaü érdekünkben. Az átmeneti kölcsönre vonatkozólag — amelyet akkor ugyan csak néhány milli< dollárra tettünk — az Equitable Trust Company elnöke kijelentette, hogy annál átvételét egy csoport élén szívesen vállalják. Én a múlt napi pániknak hatása alatt érezve, hogy a biztos kibontakozás csakií abban fekszik, ha idejében tudunk egy külföldi olyan összegű átmeneti kölcsön teremteni, mely az állam gondjait a végleges kölcsön idejéig biztonságosan eliminálja sürgönyileg kérdezősködtem aziránt, hogy számíthatunk-e az amerikai csoportra' Az első kérdés általánosságban volt tartva, s a válasz az volt, hogy igenis állnal rendelkezésünkre. Második sürgönyömre, melyben azt kérdeztem, hogy milyen összeg erejéig állnal rendelkezésre, s hogy tehetnek-e kötelező nyilatkozatot, a válasz ez volt: „Mielőti az összeg megállapítását és a csoportnak miként való megalakítását eszközölnők ismernünk kell a felajánlott biztosítékokat s azoknak ellenőrzési módját, amely részletek közlését hivatalos helyről kérjük, tudatván azt is, hogy Angliában mily lépései tétetnek vagy tétettek." (Félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy az a kitétel, mely szerint a csoporl megalakítását eszközölni akarják, csupán annak terjedelmére vonatkozik, minthog} tudtommal a csatlakozók már adva voltak kintlétem alkalmából.) Meg kell még jegyeznem, hogy az érdeklődésekre oly irányú választ adtam, hog\ a végleges kölcsönnek körülbelül egyharmad részére számítunk amerikai oldalról, a2 átmeneti kölcsönnek pedig a felére, mindenkor angol vezetés mellett, amely angol vezetésről tudom, hogy szívesen látják és annak magukat alá is vetik. Fel kell továbbá említenem, hogy volt még egy előkelő csoport, mely 5 millió dollárt helyezett az átmeneti kölcsön rendelkezésére; kérdés azonban, hogy tudnám-e a cégeket — amelyek, bárha ugyanazon rangban vannak, de riválisak — összeegyeztetni. Én a Kegyelmes Úrnál történt megbeszélés alapján múlt héten sürgönyöztem, hogy az összegre és a biztosítékokra nézve, valamint a hivatalos helyről Londonban teendő lépések tekintetében körülbelül a most lefolyt hét végén leszünk abban a helyzetben, hogy tájékoztatást adhassunk. Kérnem kell tehát egy szíves megbeszélést abban az irányban, hogy mi történik, mi történjék, és mi lesz az esetleges teendőm? Mert kimondhatatlan bűn volna ilyen, részünkre megszerzett erőtényezőket elszalajtani vagy elkedvetleníteni. Ismerve a különböző tényezőknek hiúságát, esetleges féltékenységét, talán néme1 Az 1924. évi kölcsönre vonatkozóan lásd Sz. Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Akadémiai Kiadó 1964; Berend—Ránki: Magyarország gazdasága. 1919—1929. 131— 156. o. Iratok az ellenforradalom történetéhez. U. köt. 111—120., 355—364., 380—413. o.; III. köt. 27—58., 161—280. o.
