Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1922-ES VÁLASZTÁSOK

pótba süllyesztik majd vissza, minek következménye a sokat emlegetett több termelés helyett az lesz, hogy a gazdák kénytelenek lesznek visszatérni a régi extenzív, állat nélküli, zsaroló gazdálkodáshoz. Nem lehet Hoyos-féle birtokosok után elindulni, kiknek tó'kéjük már békében volt, és így ipari gazdálkodást állíthattak be. Nézetem szerint a földtulajdonosoknak alig 10—15%-a van ilyen helyzetben. Áttérek most már a szintén sokat emlegetett, és szerény nézetem szerint is igen fontos „az Alföld befásításá"-ra. Elképzelhető-e, hogy az a gazda, ki beerdősítendő területéből legjobb esetben 30 év múlva lát hasznot, de búza-földadót kénytelen utána fizetni, területét befásítsa? És elképzelhető-e, méltányos-e, hogy e birtokos, meglevő erdeje után búza paritásban fizesse a földadót, mikor a békeárakhoz viszo­nyítva, ha a búza ára 7000 korona, az űrméter fának 3500 koronának kellene lenni, annak az irányára ma is pedig csak 1000 korona? Nem kell-e az ilyen birtokosnak tönkremennie? Nem akarlak már soká igénybe venni, hiszen az ellenvetések legna­gyobb részét bizonyára hallottad már, csak még egy észrevételt bátorkodom tenni, melyet eddig még nem hallottam. Nap nap után olvassuk, hogy a gazdák gabonájuk­kal spekulálnak, azt nem adják el. Bár ezzel nemcsak a gazdákat lehet hibáztatni, mert a már eddig is piacra dobott gabonának egy része a bankok kezében van, mégis van ebben igazság, de az okát én nem a gazdák kapzsiságában látom, hanem a föld­adójavaslatban. A gazda ugyanis kénytelen most eladó terményeit négy részletben eladni, tehát körülbelül egy negyedévi adófizetési terminus idejében, mert ha most adja el mondjuk 7000 koronáért búzáját, nem tudja, hogy ehhez mikor a következő negyedévekre eső adót kell fizetnie, a búza ára nem-e lesz 10—12 000 korona? Ebből pedig, hogy a gazda így kénytelen spekulálni, a közellátás terén nagy baj lesz. Hogy az államháztartás költségvetésére, előirányzatokra előnyös-e egy ilyen bizony­talan nagyságú adóbevétel, az adótechnikai kérdés, melyhez én nem értek. Bocsáss meg kérlek, hogy ily hosszan igénybe vettem idődet. Nézetemet a párt­értekezleten elő nem adhattam, újságokban cikkezni a párthűséggel összeegyeztethe­tőnek nem tartottam, de másrészt nem tartottam volna helyesnek, ha nézetemet előtted, mint pártvezérem előtt, kihez ma is a legnagyobb bizalommal viseltetem, eltitkoltam volna, ezért kénytelen voltam ezen módhoz folyamodni. Szívélyes üdvözlettel maradok tisztelő híved Szapáry Lajos B/l—1922—1321. — Saját kezűleg tintával írt tisztázat, a levélíró aláírásával. A nagybirtokosok érdekképviseleti szervei, az ország öt mezőgazdasági kamarája a nemzetgyűlés­ben előterjesztett közös, a földadó csökkentésére irányuló javaslatukat ezekben a napokban (1922. augusztus U-i keltezéssel) szintén elküldték Bethlennek. (B/3—1922—1255.) Szapáry Lajos gróf dr. nagybirtokos, 1922-ben és 1926-ban egységes párti képviselő. Hoyos Miksa gróf nagybirtokos, több mezőgazdasági érdekeltségű vállalat és szövetkezet igazga­tósági tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents