Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

Édesapját hatéves korában elvesztette. Anyja és két nővére mellett a család egyetlen férfitagjaként már korán megszokhatta, hogy személye a figyelem középpontjába került. Gyámja, Khuen-Héderváry gróf, a bécsi Thereziánumba adta nevelésre, és nyolcéves korától tíz évet töltött itt az intézetben. Bécsi tartózkodása során gyakran volt vendég nagybátyja, Kállay Béni házánál (Kállay felesége Bethlen apjának testvére volt). Jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát. Gyerekkorától szoros szálak fűzték Magyarország legbefolyásosabb mágnáscsaládjaihoz, a Telekiekhez és a Khuen-Héderváry családhoz. Rajtuk kívül rokonságban állt a Horthy családdal is, mert Horthy Miklós egyik testvére, Jenő, Bethlen lányt vett feleségül. 1901-ben az erdélyi mezőségi kerület képviselőjeként mint a Szabadelvű Párt tagja került be a magyar parlamentbe. 1905-ben csatlakozott a Függetlenségi Párthoz. 1913-ban az Andrássy Gyula vezette Alkotmánypárt tagja lett. Mint parlamenti képviselő úgyszólván minden felszólalásában erdélyi nemzetiségi problémákkal foglalkozott. Bethlen István megtestesítője volt a magyar és a román nemzetiségi parasztságot elnyomó magyar mágnáspolitikus típusának. A választójogi törvény első világháború alatt folyó tárgyalása idején reakciósabb álláspontot vallott, mint Tisza István. Még legelfogultabb életrajzírója szerint is Bethlen szélső konzervatív politikát képviselt — vagy ahogy Batthyány Tivadar gróf, társa a bécsi ellenforradalmi komitéban, jellemezte: a legszélsőségesebb reakcionárius volt. Bethlen István a polgári demokratikus forradalom idején, 1919 februárjában megkísérelte a szélső konzervatív elemeket egy új pártban, a Nemzeti Egység Pártjában tömöríteni. A Tanácsköztársaság idején a bécsi ellenforradalmi komité (Antibolsevista Comité) egyik vezetője volt. Kapcsolatait a budapesti és a bécsi antantmissziókkal már 1919 elején kiépítette.

9 A Tanácsköztársaság első heteiben, 1919 áprilisától kezdve memorandumokkal ostromolta a bécsi antantmissziókat, katonai beavatkozást kérve hazája ellen.

10 Bethlen kapcsolatai Gömbössel is ebből az időből származtak. Gömbös Gyula állítása szerint Bethlen hívta őt Bécsbe, majd a komité megbízásából utazott a szegedi ellenforradalmi kormányhoz.

11 Bethlen István a Tanácsköztársaság leverése után, 1919 őszén részt vett a legfontosabb politikai tárgyalásokban, de ambíciói ellenére a többi mágnással együtt nem tudott jelentős pozíciót szerezni. Az 1919-es őszi, ún. Clark-tárgyalásokon Bethlen Apponyi Albert grófot javasolta miniszterelnöknek, és ebben Andrássy Gyula gróf és Rakovszky István is támogatta. Bethlen István velük alkotta a mágnáscsoport magját. A régi Magyarország vezető politikusai közül nem véletlen, hogy csak a konzervatív ellenzék vezetői kerültek előtérbe a forradalom bukása után. Tisza Munkapártjának tagjai az ellenforradalom idején nem játszottak vezető szerepet. A mamelukok seregéből jelentősebb egyéniség nem válhatott ki. A mágnáspolitikusok között Apponyi Albert bizonyára nagyobb tehetségű, Andrássy Gyula tapasztaltabb politikus volt, mint Bethlen. Bethlennek azonban előnyt biztosított velük szemben, hogy jóval fiatalabb volt náluk és az egyetlen volt közöttük, akinek korán szoros kapcsolatai alakultak ki a szélsőjobboldal egyik legbefolyásosabb vezetőjével, Gömbössel. Könynyebben alkalmazkodott az új viszonyokhoz, mint idősebb társai,

12 inkább megértette, hogy a régi rendszert csak új módszerekkel lehet restaurálni. Bethlen kikerült a belpolitikai küzdelmekből, amikor 1919 végén a magyar békedelegáció tagja lett és