"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)

Előszó

6

Előszó

►I t^l (•I W»l l«»l W !•! M

»< 1^11^11^1 l-wi 1^11^11«| I«

rendszer nélkül kaptak új helyet (pl.: a Múzeumi Törzsanyag egy része az Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak Vegyes iratok időrendben sorozatában, illetve az 1526 utáni gyűjtemény Erdélyi iratok állagában). Ami témánkra vonatkozóan fennmaradt, az is sokszor csak másolatban, átírás másolatában áll rendelkezésre. S bár a levéltári forrásanyag sokkal kevésbé látványos, mint a múzeumi, épphogy csak átlépi a háromdimenziós létezés határát, nem kevés örömet és meglepetést hozott a gyűjtés, válogatás, különösen a pecsétek tekintetében.

Bethlen Gábor fejedelemsége tizenhat esztendejének zömét (1613-1626) a lezüllesztett állapotban átvett tartomány bel- és külpolitikai stabilizálása, tekintélyének visszaszerzése, gazdasági megerősítése töltötte ki, hogy majd ezen az alapon a műveltség, művészetek felvirágozhassanak. A békés építkezésre szűk három év adatott. A bemutatott források elénk tárják, miként erősítette meg a fejedelem haderejét, részben a fokozatosan emelt adókból befolyt jövedelmei, részben a hadviselő, kiváltságos népek jogainak biztosítása révén.

A Debrecenben található iratanyag szintén egy sajátos helyzetet tár elénk. Debrecen és a Partium jelentős része három állam ütközőpontjában feküdt. A Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom egyaránt igényt tarthatott ezekre a területekre, sok esetben nem hogy kétfelé, hanem egyenesen mindhárom államnak adóztak e területek lakosai. Debrecen és a Hajdúság azonban főként az erdélyi fejedelmeket tartotta urának, fejlődésük külső hatásait az erdélyi fejedelmek határozták meg, kiváltságaikat tőlük kapták.

Debrecen saját törvénykezési hatóságának megerősítése és lakosai részére a teljes vámmentesség biztosítása. Gyulafehérvár, 1627. április 24. (> 39. tétel)

Ez a szerepkör rengeteg szenvedéssel, az adóztató hatalmak által küldött katonaság által okozott pusztítással is járt. A pusztítás mellett azonban a város, Debrecen és a Hajdúság az Erdélyi Fejedelemségben található jellegzetességeknek megfelelően jelentős önkormányzati függetlenséget is szerzett. Debrecen és környéke a 16-17. század külkereskedelmének meghatározó résztvevője. A magyarországi külkereskedelem csúcstermékének, a nagy testű, hosszú úton hajtható szürke marhának a tenyészhelye található itt. Ezek az állatok jelentették külke-