"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Dominkovits Péter - H. Németh István: Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron
46 Dominkovits Péter - H. Németh István Sopronnak, ugyanakkor azt is tudatta, hogy a hűségért igényelt település a győri püspök egyik legjövedelmezőbb mezővárosa. A jelen diéta végzései értelmében pedig az elkobzott a koronától el nem idegeníthető katolikus egyházi javak fele részben a fejedelemre, fele részben pedig a végvárak fenntartására szállnak, így Sopron az igényelt Rákosnál kisebb falut kérjen.45 Részleteiben máig nem ismerve, de a városi lobby-tevékenység eredményes volt. Sopron 1620. február 28-án 12 000 magyar Ft-ért zálogjogon megszerezte a győri püspök gyakran rezidenciául is szolgáló mezővárosát, Rákost. A város az összegből 5000 Ft-ot lefizetett, az összegbe 5000 Ft-ot a kiadásokként számoltak fel, míg 2000 Ft-ot ajándéknak nyilvánítottak.46 Az uradalmát kikerekítő Sopron régi törekvését nyerte el; még I. Ferdinánd (1526-1564) magyarországi uralma kiépítése kezdetén, 1527-ben, adta átmenetileg a városnak. Ugyanakkor Sopron nem birtokolhatta, hasznát hosszan nem élvezhette a településnek. A nikolsburgi béke (1621. december 31.), valamint a rendek és az uralkodó, II. Ferdinánd megegyezését hozó 1622. évi soproni országgyűlés V-VI. törvénycikkei nyomán más elkobzott javakkal együtt e települést is a győri püspöknek kellett visszaadni. Adatok a város anyagi áldozataira Sopron áldozathozatalát, a város erejét, gazdagságát, teherbíró képességét a feldolgozások a megváltási összegekkel (1619: Dampierre, 1621: Collalto), a Fertőrákosért fizetett pénzzel szokták érzékeltetni.47 A tárgyalt időszak szisztematikus gazdaságtörténeti feldolgozása a jövő feladata, így csak töredék részadatok állnak ma a kutatás rendelkezésére. Egy részszámadás szerint a város 1619. december 1-jétől 1620. január 21-ig 6840 Ft-ot fizetett ki húsra, kenyérre, borra és a lovak takarmányozására. Az összeg jelentős részét Bucsi Benedek december 1-21. között a külvárosban állomásozó katonái emészthették fel. 1619. december 27-től 1620. január 21-ig Tulok Sándor és 26 fős csapata ellátása 48 Ft 36 d. kihúzott tételként jelent meg, míg a Bethlen januári levelében is említett, város által felfogadott gyalogosok, e számadás szerint 600 német muskétás, amit a város saját védelmére tartott, kéthavi fizetése 5000 Ft-ot tett ki.48 Sopron nem csak adói, ellátása révén jelentette Bethlen dunántúli központját, de e városban vonták össze a régió terményeinek egy jelentős részét is. Bethlen 1620 őszén Nádasdy Pál hű familiárisát, Szepsy Jánost küldte Sopronba, a városi birtokokon lévő külbirtokos szőlők, valamint a nyéki hegy, továbbá Esterházy Miklós lánzséri uradalmában lévő szőlői hasznának a betakarítása, raktározása céljaira, miképpen Sennyey Gáspár ellátását is meghagyta.49 Ismeretes, hogy a 16-17. században e térség jelentős szerepet játszott a bécsi udvar élelmiszer, bor, takarmány ellátásában. Ugyanez a funkció jelenik meg ez időszakban is, csak mindezt Bethlen számára kellett teljesíteni. így az 1620-1621 fordulóján folytatott béketárgyalások során Péchy Simon kancellár 1621. január 15-én felszólította a várost, hogy az élelmet, az ellátást, takarmányt immáron a béketárgyalások helyszínére, Hainburgba szállítsák. A császári királyi udvar kancelláriáján dolgozók szokásait átvéve, maga számára is jó minőségű bort kért.50 A város a hadianyag ellátásban (puskapor, fegyvertár készlete) is szerepet tölthetett be. 45 MNL GyMSM SL SVL Lad. VI. et F. fasc. 6. No. 285. (Pozsony, 1620. január 3.). 46 Ráth Károly: Bethlen Gábor 1619-1621-dik évi táborszállásai. I. m. 258. 47 Mollay Károly: Sopron vármegye vázlatos története. Sopron és környéke műemlékei. Főszerk. Dercsényi Dezső. 2. jav. bőv. kiad. Bp., 1956. 81. 48 MNL GyMSM SL SVL Lad. VI. et F. fasc. 1. No. 33. 49 MNL GyMSM SL SVL Lad. X. et K. fasc. 3. No. 99. (Pozsony, 1620. október 26.) 50 Pálffy Géza: A Magyar Királyság kevéssé kutatott 16-17. századi gazdasági szerepköreiről. A bécsi udvar éléskamrája - a Habsburg Monarchia hadiipari piaca. Pénztörténet - gazdaságtörténet. Tanulmányok Búza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József-Draskóczy István. Bp.-Miskolc, 2009. 249-262.; MNL GyMSM SL SVL Lad. XIX. et T. fasc. 3. No. 137.
