"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Dominkovits Péter - H. Németh István: Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron
41 Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron saiba (Sopron, Pozsony, Modor, Bazin, Szentgyörgy) települtek át.20 A reformáltak migrációja ellen a magyarországi hivatalok is igyekeztek fellépni, de lényeges eredményeket ekkor még nem érhettek el. Az osztrák tartományokban tapasztalható valláspolitika a Magyar Királyságban békésebb eszközöket igyekezett igénybe venni: a városokba egyre-másra települtek a főként jezsuiták által irányított tanintézmények és velük együtt rendházaik. A Pázmány Péter nevével fémjelzett kezdeti korszak a jezsuita missziók és rendházak letelepítésével részben a szabad királyi városokat is célba vette. A kezdeti lépéseket Nagyszombatban, illetve éppen Kassán tették meg, ahol 1619-ig, Bethlen Gábor első hadjáratáig működtek jezsuita szerzetesek.21 A II. Ferdinánd által bevezetett politikai változások hatására a főnemesség körében a konvertálok száma egyre nőtt. A főnemeseken túl elsődlegesen a magyarországi állami hivatalokban kezdtek erőszakosabb eszközökkel rekatolizációt végrehajtani. A 17. század első negyedétől elsőként az Alsó-ausztriai Kamara által irányított bányavárosok bányatisztviselőinél figyelhetjük meg, hogy az előírások szerint lehetőség szerint csak katolikusokat vettek fel. Az ezt követő években a magyarországi hivatalokban dolgozó, állami tisztviselők közé (harmincadosok, postamesterek stb.) szintén csak katolikusokat igyekeztek felvenni.22 A szabad királyi városok esetében az állami beavatkozás legközvetlenebb módja a városi tisztújítások ellenőrzése volt. Ahogy említettük korábban, a Habsburg Monarchia törzstartományaiban ekkor kezdtek el megjelenni a városok tisztújításait ellenőrző és azokat közvetlenül befolyásoló választási biztosok. A Magyar Királyságban erre csak a 17. század utolsó harmadától került sor, de az állami igény már ekkor megjelent. Az Alsó-Ausztriai Kamara ugyanis arra hivatkozva, hogy a bányaművek a kamara fennhatósága állnak, a bányavárosokra is kiterjesztette volna az osztrák városokban bevezetett ellenreformációs intézkedéseket, illetve a városok biztosok által történt ellenőrzését. Ekkor még éppen a nádor, Forgách Zsigmond és Esterházy Miklós - a magyarországi rendek védelmében is - minden befolyásukat latba vetve megakadályozta ezt a tervet.23 Más városokhoz hasonlóan Sopron esetében sem került sor ilyen intézkedésekre. A városok közül elsőként Pozsonyban avatkoztak be úgy, amit az osztrák és cseh-morva, illetve az alsó-magyarországi bányavárosokban megfigyelhettünk. Nem véletlen, hiszen az ország közigazgatási központjaként Pozsony több szinten nyújtott lehetőséget a beavatkozásra. Amíg a bányavárosokban a magyarországi rendiség védelmében lépett fel Esterházy Miklós, addig a pozsonyi események során éppen az ő személyében jelentős támogatóra leltek a katolikusok. A hamarosan nagy többséggel nádorrá választott Esterházy annak érdekében járta ki az uralkodónál egy bizottság létrehozását, hogy a katolikusok számát növelje a tanácson belül. 1622-től kezdve a Magyar Kamara évente emlékeztette a város vezetését arra az ígéretére, hogy annak fejében, hogy a városból kivonják a katonaságot, a város beengedi a katolikusokat a belső tanácsba. Sőt, arra is kísérletet tettek, hogy a tanácson belül paritás alakuljon ki a katolikusok és az evangélikusok között. Öt éven keresztül sikerrel állt ellent Pozsony városa a katolikusok befogadásának, de 1627-től bekerül2(1 Brunner, Walter: Westungarn als Zuflucht steirischer Glaubensflüchtlinge. Reformation und Gegenreformation im Pannonisehen Raum. Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und Katholische Reaktion im Österreichisch-Ungarischen Grenzraum" und der 14. Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und Katholische Restauration". Hrsg. Reingrabner, Gustav (Schlaininger Gespräche 13-14.) Eisenstadt, 1999.107-129. 21 Sopronra lásd újabban: Kádár Zsófia: A soproni jezsuita kollégium kezdetei (1636-1640). Dobronoki György SJ superiorsága. Soproni Szemle, 65. évf. 201. 381-402., 66. évf. 2012. 54-70. 22 Péter Katalin: The Struggle for Protestant Religious Liberty at the 1646-47 Diet in Hungary. Crown, Church and Estates. Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, ed. Evans, Robert John Weston- Trevor, Thomas V. London, 1994. (Studies in Russia and East Europe) 261-268.; Bahlcke, Joachim: Konfessiona- lisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Stuttgart 1999. 23 Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Münz- und Bergwesen, Ungarn, Fasz. 10.1619. Januar Fol. 1-114.
