Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

Observatio Az Első vetőnek a. Osztállyá a Városon föllül nem mesze a Forró kúthoz nap-nyugot felül kezdődik és az házok kertye lábjánál Nap-kelet felé megyén: Ezenn Osztálban egész Házhel után el-vethetni 16. Posonyi mérőt. Ennek végiben Locus vize felé 80. Ölnyi szélességű parlag maradott az Osztálon kivül, hogy ha némel jövevények találkoznának, kik kívánnának le-telepedni azoknak volna honnand földet szabni. Azonn idő közben a Város szántattya, hogy extra Ordinari költségeknek némell viszatérése lehetne. Ezenn kivül ugyan mellette mivel a Lókus vize gyakran meg-futtya Barom élő mező hagyattatott, mellből senki 12. Ft. büntetése alatt nem mer semit-is föl szántoni. Ugyan ezen vetőnek b. Osztállyá kezdődik a Baláca nevü Ortványoknál, és az első Osztálnak lábjánál megyén Nap-kelet felé: mellben egy házhel-utánn lehet 16. Posonyi Mérőt elvetni: Ezenn kivül az Kovács Társa mellett maradott 100. Ölnyi szélességű föld a föllebb meg-nevezett okbul. Ismét ezen Vetőnek C. Osztállyá kezdődik a Kováts Pál Irtása mellett Tereskei ut félen, Kis Könöcz végin és megyén az Osztál Dél-felül Étzak-felé. Ehez is maradott a Gudoron lévő Pótzon Patakra járó ennyihány kila alá való föld, a föllebb meg-nevezett okbul. Itt egy ház hel után 9. Posonyi mérőt lehet el-vetni. A Második Vetőnek a. Osztállyá kezdődik a kender földek lábjánál és megyén az Arokik Homok Domb felé: No 61. kezdi az Osztált, mivel a sor meg-fordul Luka-Harasztya Lébjáig, a zsöllérek közül No. 20 végzi ezenn Osztált a Homok Dombjánál*