Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

mell embernek véletlenül keze, vagy Marhának Lába el-törik, evvel kötik és sindel közé szorittyák, mell-is igen kevés idő alatt eszve forr és meg-gyógyul; más külömben majd az egész környül lévő tartomány béliek, hogy ha valamell belső nyavalájjókat érzik, kádokat magokkal hozván ennek vizét melegittik, benne förödnek, és ftobbulásokat tapasztallyák. A Réttyei mellek Nap-kelet felül feküsznek Lokus-vize által végig hasittattnak: az Erdeje elégséges; Barom-élő mezeje mind a Hegyeken az Erdők között, mind penig a Laposságon meg-lehetős. Halászottya tsekélség, a Szőleje egy kevese távul esik mellnek is termése igen jó. A N: Vármegye ippen a Város végin egy nagy épületet készíttetett, mellben nemeikor N: Vármegye gyűlése is tartatik, nemeikor penig téli nyugodalomra beléj

je Tisztek szállittattnak. Határos Nap-kelet felül Sz: Lőrintzi pusztával, Csesztvével, Mohorával, Szentével, és Debertsényi Pusztával: Dél felül Szátokkal, Tereskével és Berki Pusztával: Nap-nyugot felül Horpátsal és Patakkal: Étzak felül penig Dejtárral: Hogy penig azonn Methodus, mellel szoktam az Jószágok föl Osztásában élnyi, nyilvánoságossabban kitetzhessék, ezenn Vad-kert föl Osztását kivántom annutalnyi. Lásd a táblázatot.