Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

kai és Abai Pusztával: Nap nyugot felül Tesmaggal és Sáággal: étzak felül penig Palástival, Födimessel és Szécsénkével. 6. Nagy-Sipek ezen helség N: Hont-Vármegyében Drégel-Várához Étzak felé jó 2. mér-földnyire völgyben fekszik, a mint-is határja Domb-völgy és köves, mellre nézve-is a Szántó-földei igen soványok. Réttyei a Schelmetz vizének meg-áradásával, hamar meg-károsittattnak a mint-is Szénajjókat a Réttyeken lévó le botolt fáknak a tetejire mint a fészkeket ugy szokták raknyi: kevés Barom élő-mezeje a Hegyek és Völgyekben vagyon: Halászóttya egyéb kövi-halnál nintsen: Erdeje nem egyéb bereknél. Határos Nap-kelet felül Szebelébbel ós Péri Pusztával: Dél felül Teszérrel és Kis-Sipekkel.í Nap-nyugot felül Báts-faivá

val: Étzak felül penig Darásival. 7. Drégel-Paláhk ennek nevezete innend eredett, mivel az egész N: NógrádVármegye Passusa, az itt lévő Sántz által, mind a Török, mind penig a Kurucz háborúban védelmeztetett mell-is Palánkai volt bé-keritve; és mivel ippen az Ország uttya mellett vagyon, a Hidvégi-Hidnak költséges meg-tartásáért és épületiért a Sántznak ellenében egy Vám-ház Vendég-fogadóval együtt építtetett. A Sáncz irtóztató munkával magas föld« Bástyákkal volt környül-véve. Méltóságos Hertzeg kegyelmességével minden alkalmatossabb hel nem találtatott, egy igen szép Templom, ügyen ebben épittetett föl: Mellette lévő Parochiához az egész Dominiumokban, Sőtt darab Tartományban hasonló nintsen; a mint is az ide való lakosok már lassanként