Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

/:mellnek eredete Kis-Tapoltsányi Dominiumban Nagy-Lehotához nem mesze vagyon:/ fekszik. Szántó-földei mind a nevezett vizén Innend, mind penig tul elégségesek és jók: az Erdeje tse. kél; Réttyei nagy Essők alkalmatosságával a Zsitvának áradása által meg-rontattnak. Ugyan itten a Tekintetes N: Tármegye az meg-szálló Fő-Tiszteknek alkalmatosságokért, egy nagy kő épületet készíttetett: Ez előtt való időkben ezen Vig-hel, mellbül sok jó-katonák szármoztanak, földi-Bástyákkal volt bé-keritve, és valamint az Idő mindeneknek meg-emésztőj

je szint ugy ennek-is tsak némel árkai látottnak. Vadászottya nyulászotnál és Foglyokra való mulatságnál egyéb nintsen. Határos Napkelet felül Nagy-Sárival és Tildéi, Dél-felül Kelekkel: Napnyugot felül Ditskével és Szép-lakkal: Étzak felül penig Nagy-Kálasz, Uj-falu és Ahával. 3. Aha ezen Falu Zsitva-vizenek Nap-kelet felül való részin Verebéltül Étzak felé mintegy 1/4 órányira N: Bars-Vármegyében fekszik: Az egész határja hasonló Verebéli határhoz, tsak hogy sokkal kissebb, mivel Szántó-földei némel részint partoson, Réttyei laposon, Erdeje penig Domboson találtottnak. Itt nem régen a Méltóságos Hertzeg szokott kegyelmességével egy kápolna építtetett. Határos Nap-kelet felül Tajna és Sárival: Dél és Nap-nyugot felül Verebéllel: Étzak felüi penig Uj-falu4. Lédecz, ezen Falunak fele N: Nyitra, másik fele penig Bars-Vármegyében vagyon, melleket a Falu közepin lévő patakotska hasitt: Verébéihez jó 3. mér-földnyire Étzak felé. Az itt való lakosok