Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

8« Szimő, ezen Palu N: Komárom-Vármegyében Dél és Nap-nyugott között Uj-várhoz jó 1, mér-földnyire fekszik, mellnek-is az uttya igen gyakran nagy veszedelmes, mellre nézve sokszőr Sóok és Tardoskegy felé kölletik keriilnyi: majd egy-napi járó földet. Ezen falu a Vág miatt igen nagy veszedelemben forog, a mintis magát és határját Töltésekkel oltalmazza. Erdeje szükségéhez képest meg-lehetős, Réttyei penig gyakran az Ár-vizek által meg-rontattnak, mell szerentsétlenségnek segítségét kívánván Méltóságos Szétsényi Érsek Pelső-Gugi-Pusztát határjokhoz rendelte. Halaszattya mind az Árvizek által meg-futtatott laposságban, mind penig a Vág-vizében meg-lehetős. A* Templom mell Sz: Mártony tisztességére vagyon föl szentölve és nem igen régen Méltóságos Hertzeg kegyelmessége által föl építtetett a falu között vagyon, mellnek-is mivel az ő fekvése igen alatsony ugy hogy nemeikor térdig ásván a Vize mindgyárt föl-fakad, azért egy kis parton a helséghez mint egy 1/2 órányira temetkeznek. Az ide való Lakosok a Vág-vizében nem tsak Holdat /: ezen állat 4. lábu, mellnek-is nagy két éles-foga mint a véső, farka penig mint a Pontynak vastag, és éles, mellett utánna vonyván, menését a fövényben el-árullya:/ hanem Vidrákat-is szoktak fognyi. Történt ott létemkor, a Vág-vizenek befagyása és meg-apadása alkalmatosságával, hogy a jég a partban lévő fának gyökeréhez fagyván, ürességet okozott, mell alatt egymás-mellett négy-Vidra nyugodott : ezek hihető meg-éhezvén közül egyike a vízben mène, kevés idő alatt Halat hoza szájjában, mellbül mindnyájan evének, a hevervén mellette lévő másodika szintén ugy a vizben le mène, és halat hoza, ebbül-is minnyágan evének, eztet el-követék harmadik és negyedike-is, az után magokat egyszer-is mind a vizben le-botsátták. Határos Hap-kelet felül Ondóddal: Dél felül Guttával: Nap-nyugot felül Hegyeddel: Étzak felül penig Tót-Megyérrel, Sz, Györgyi pusztával, Felső-Guggal és Érsek-üj-várral.