Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

felé le-szivárkoznak, sokszor meg-károsittattnak. Halas-Tói leg-főkepp ha a Motsonaki Tók el-szakadnak a Czérgáttya nevü Hosszas-Tóban elegendő. Erdeje egy Berken kivül egyéb nintsen, mell-is mivel minden Esztendőben magok között föl-osztatta­tik, nem nevelkedhetik, a mint-is nagyobb részint tsak náddal tüzelnek* A Falu körül lévő kutak igen egésségtelének, leg­főképpen /: bőtsüléttel-szólván:/ a Sortés-Marhának, melleknek vize hogy ha egy Étzaka az edényben tartatik és más nap a mar­ha abbul iszik, hamar el-vész, ki-vévén egy-kutat, mell a Fa­lu mellett egésséges vizet tart* A Falun fölül lévő Tót némely források nevelik: mell-is az Szegénységnek egy kevés hasznára szolgál. A Gazdák Szarvas Marháik mellett Juhokat is nevel­nek. Vadászottya a Nyulászásnál egyéb nintsen, az is penig gyors Agarakkal: a Túzoknak sokassága itten gyakran láttotik* Vagyon itt az Ut-félen a Méltóságos Uraságnak igen hasznos Vendég-fogadójja. Határos ezen Falu Nap-kelet felül Koméáti val* Nagy-Szegi Pusztával és Suránnyal: Dél-felül Csikei és Keresz­túri Pusztákkal: Téli Nap-nyugot felül Bábi Pusztával, Far­kasa és Szeliczei helségekkel, nem-külömben Jatóval is: Étzak felül penig Dögösi-Pusztával* 3. Udvara, ezen nagy helség Uj-vártul Étzak és Nap-kelet között N. Ko­márom Várt-megyében a Zsitva partyán Dombos helen egy mér­földnyire fekszik, mell foló-vizen által hidatska-is tsinál­tatott. Ezen helséget a rendes, szép és nagy Templom, mell­nek Tornya jó Órával diszes, két kúriák igen ékesittik. A Szántó-földei alkalmatos sik-mezőben feküsznek Réttyei penig gyakran a Zsitva vize által meg-rontattnak. A Méltóságos Ura­ság Vendégfogadójja a Falu közepin Ország uttyéban vagyon. Erdeje nem lévén némel kevés Cser-Bokrokbul tüzelnek* Határos Nap-kelet felül Barom-lakkal, Szemere, Jász-falu és Csuzzal:

Next

/
Thumbnails
Contents