Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

tyan egy kevese dombos he len: Ennek az ő Határja holl Dombos, mellen szőlei feküsznek, hol penig lapos az egész Duna mentében mint egy mért-földnyire, holott szántó földei vannak: Érez je pedig Szamárdi és Akus-Palotai Pusztákbul Álló hegyek között, mell nagy Erdőség a Pilisi Hegyekkel eszve megyén, ebben különb féle szép vadak lakoznak: vagyon itten ippen a Dunára szolgáló nagy meredek kőszikla, mellett Szamár Kőnek hivnak, hihető Szamárdi Pusztának nevezete miatt, avagy-is azért, hogy nem hogy Lónak de még Szamárnak-is nehéz erre föl vántzolodni, mivel nagy áradáskor ezen az hegyen kelletik a Szározon Visegrádra utazóknak mennyi. Határos Nap Kelet felül Maróthal és Bétéczi Pusztával: Dél felül Sz: Tamási Praepostsággal és Esztergami királi Várossal: Nap-Nyugva felül az Esztergami Várral: Étzak felül penig a Dunán tul Párkánynyal /:mellet a törökök Kakádnak hivnak:/ és Kövesddel. 3. Nyerges Uj-Palu Nemes Esztergám vármegyében alkalmatos helség a Duna mellett partos helen fekszik és ippen az Ország uttyában, mellen Budára járnak: Ennek az ő határja holl lapos holl penig Dombos, a mi penig az Erdejét illeti az Magasabb hegyeken fekszik, mellek a Vértesi Hegyekkel meg-egyeznek, Nap-Nyugot felül nem igen meszi ezen helségtül a Duna partyán vagyon egy nagy Sántz mellett Bottyányi Sántzának hivnak a hol a Kurutzok a Dunán által Karva felé hidat tartottak és mivel a Nagy erdőség mingyárt közel éri, azért itten által költözvén az Erdőkön egész a Balatonig lappanghattak. Ezen Helség 2. mérföldnyire esik Esztergamtul naps-nyugot felé. Határos Nap-Kelet felül Tad és Mogyoróssal: Dél-felül Bajóttal: Nap-nyugot felül Maróth Puszta és Lábotlan nevü helséggel, mell Nemes Komárom Vármegyében vagyon.