Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

A kötetek logikus rendjét még utóbb történt számozásuk meglehetősen megzavarta és ezért egyes régebbi közlések hivatkozásai eltérőek lehetnek a mieinktől. Az 2-es számmal és a betűsor tagjaival jelöltük a köteteket, amelyek uralkodóink és az uralkodóház tagjainak leveleit tartalmazzák (14 kötet) ; a 2-es számmal két kötetet, ugyanazok német nyelvű, tehát lényegében a bécsi kormányszervek irataival. A 3-mal jelölt kötetet a pápák, idegen uralkodók, követek, miniszterek iratainak, tehát mintegy a külügynek szánták. A 4,-et az erdélyi fejedelmek iratainak, bár azok másutt is nagy számmal találhatók. Az 5-ik kötet magyar főpapok és kancellárok iratait őrzi. A többi kötet jobbára a nádor iratait és fogalmazványait tartalmazza, nem egészen világos csoportosításban: a 6a)—b) felterjesztéseket, leveleket a kancellárokhoz ; a 7. hosszabb memorandumokat ; a 8a)—d) átfogja a nádor egész közpályáját, elég nagy számmal adván hozzá írt leveleket is. A 9a)—b) kötet az «Opiniones» címet viseli, körülbelül megfelelő tartalommal. A 10a)—b) kötet a «Tractatus Turcici» címet, szintén nagyjából megfelelő tartalommal. Összesen harminc kötet, mintegy negyedfélezer irattal. — A kötetlenül maradt iratokat, mintegy harmadfélezer darabot, huszonkilenc csomagban a következőkép csoportosítottuk : I. uralkodóink ; II. idegen uralkodók és erdélyi fejedelmek iratai ; III. a)—c) és IV. más személyeknek a nádorhoz intézett levelei ; V. testületek ; VI. kormányszervek levelei és vegyes politikai iratok ; VII. a)—c) levelezések a törökkel ; VIII. horvát-szlavón ügyek. — IX. a)—

b ) a nádor iratai és fogalmazványai ; X. a)—b) levelei második nejéhez. — XI. feljegyzések, kimutatások országos jövedelemkről ; XII. a)—e) katonai összeírások, számadások; XIII. a nádori fizetésre, valamint Ekker Lukács harmincados pőrére vonatkozó iratok. — XIV. a nádor udvartartásának számadásai ; XV. egyéb számadások, magán- és közügyi természetűek gyakran egy iratban is vegyesen ; XVI. a nádor uradalmaira vonatkozó iratok ; XVII. a)—c) számadások, összeírások ez uradalmakról. Az Esterházy hercegi levéltár mellett az Országos Levéltár kancelláriai osztályának Proposition.es et Opiniones (idézve : «Propos.»), valamint Acta Diaetalia («Diaet.») c. sorozata adta a legjelentősebb forrásanyagot ; azonkívül a Literae Palatinorum, Archiepiscoporum, Privatorum sorozatok («Lit. Palát.», «Lit. Archiep.», «Lit. Privat.»); továbbá az Acta TransylvanicaTurcica, valamint a Történelmi Emlékek c. gyűjtemény is. Több értékes iratra találtunk a kincstári osztály kamarai levelezései között is. — A Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárából különösen a Jászay-hagyaték (2164/Quart. Lat.) őrzött meg másolatokban több fontos iratot ; egynehányat a Múzeum törzsanyaga is. A budapesti Egyetemi Könyvtár kéziratgyüjteményéből közöljük Szemere Pál országgyűlési naplóját. — A bécsi Staatsarchivban («St.») az Ungarn, Comitialia, Turcica, Grosse Korrespondenz c. sorozatain kívül használtuk a velencei követjelentések másolatait is («Dispacci») ; ugyancsak Bécsben a Hofkammerarchiv-nak Ungarn sorozatát. Egyéb magyar, vidéki levéltáraink felkutatása túlhaladta volna munkánk kereteit. Országos jelentőségű iratok után egyesekhez, többek