Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

talliais megh es adgion erőtt az keresztek viselessere, szibűl kevanom. En az Nagod leveleit proponálván ő Felségének, chodalkozek raita, hogy megh sem procedal az az ezer lovas fogadassa. Megh hadta azért es parancholta kegielmessen ő Felsége, hogy Nagod kezéhez adgiak az pénzt, es Nagod az mint legh iobban tudgia es akaria, ugy fogadgia őket. En azon leszek, hogy az másik ezeretis megh fogadtassa ő Felsége. Nagod noha tudom annekűlis el boríttatott az keserűseghtűl, mindazáltal az szegheni hazat, az ki ezis halni indult, utolsó szükségében ne hadgia, ha szinten nemeli dolgokban fogiatkozassokat latis, kik nem ő Felségeiül, hanem az alkalmatlan szolgaktul származnak. Mind varank effectussat az herczegh igiekezetinek, es ellensegghel való szemben léteiének, tegnap érkezett azért egi curier, az ki azt hozta, hogy Halberstadiumot az herczegh megh vette, es az commendanst benne masfel ezered magával megh foghta. Az io, ez az másik nem ollias, sőtt karos. Wolfenbittel ala ment az ellenségnek minden ereié, az suecusokis coniungalvan magokat az Luneburgussal, ott ugy megh erősitettek magokat, hogy egy felől seppedekes mocharok leven oltalmok, mas felől erőss sanchokkal ugy munialtak táborokat, hogy az herczegh meg nem vehette, vitta nagy erővel az sanczokat, de népében nem kevés kar leszen, nem szabadíthatta megh az obsidiot, hanem ott hagivan őket, fordult az Luneburg orsaghara, az kit most szabadgiaban eli es tep, remeiven hogy avval el vonihattia őket Wolfenbittel mellől. Az volt azért exitussa ez egi úttal annak az expectationak. Mind az mieink, mind pedigh az spaniorok, nem io okoskodással chelekeszik, hogy először időtt adnak az ellenseghnek maga megh erőssitessere, azután akariak az sanczbul ki vonni őket. Ariatis chak variuk az hiret, hogy el veszett, mert azt sem segithettek megh. Mast az statusok itten az contribution törődnek, rendbe akarnak hozni az vitézlő népet. Ezeknekutanna aianlvan Nagodnak alázatos szolgalatomat. Tarcha es vigaztallia Isten Nagodat. Ratisbonae die 12 Julii. 1641. Excellentiae Vestrae Servus obligatissimus Georg. Lippay Eppus Agrien. P. S. Amadé uram consensussat, megh küldőm ez iővő postán Nagodnak, ha parancholta volna Nagod, Romabulis az