Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

chak jai szóval s szugolodassal semgiőzi az ágj fenekereol, ezekben, fejetlen kezetlen lábatlan ember levén eo, michoda directiot tudna fel venni ha akarnais, de medgwnk ha chak az jo, az mit eo jónak itel. Eckerre mutat az ninchenbenis, de nem ugi vágjon azis, kit kész Ekker megh mutatni hogj mindazt, az mit eo raita praetendalnak, Palffi uramnak atta, chak légien valaki tertia persona keozteok, az ki rázogassa megh mind azt az mit mar Palffi Pai uramra nézve be veot az camora, s mindazt, az mi mégh Palffi Pai u. es Ekker keozeot kérdésben vágjon, mert az minemeó censorok az eleot ot voltak, ennek az két dolognak eggikehez sem niultak, hanem ám arestaltak azt a niavalias roszzat, mintha aval megh lenne az eo felsége pénze. Ezeket penig Isten láttja minden passio nelkwl irom, hanem szánakodom hazánk vészeljen ez miat, es az eo felsége dolgain ; avagi ha ot ninch az hol lenni kellene az pénznek, iljen nagi igjében az hol az eo felsége méltósága fenforog, s egi országról, s iljen országról vágjon a kérdés, miért nem keresnek minden utakat es módokat fel, hogi szerzenének valami kevés pénzt, s mutatnának valami oltalmot, mert él az Isten, ezennel feneket fel fordulnak ezek, s akkor kapunk oztan két felé s leszen talám akkor penzwnk, de adgia Isten ne kesén. Ir Betlen István uramis egi levelet nekem,

1 kit Trautmandorff uramnak kwltem, s mégis fordíttattam hogi unalmossá kgd se tegien eo kgmenél, mivel még eddig, az mint im mostis, chak kgk irtam mindenkor, tudom keozleni foghia kgdel, ot keménj es igen nehéz s félelmes okoskodások vadnak. Azt szinte nem gondolhatom, de félni kesztem az teoreoknek énis álnokságától, mert az Erdély fejedelemis minket féltet, s Mate vaidais magát, s minket félt, s im Betlen István uramis azont insinualia, s magoktol az teoreokőkteolis nagi hadi készwleteket értwnk. Az lengielekis ezent insinualiák, s noha nekik kevesebet kellene tartani, mindazáltal nagj vigiazasban vadnak, s mi rongios rosz igienetlen állapotban, s szinte elhagiatva levénis, eoszzeteottwk kezwnket, s száia tátva nézzwk ezeket, s Palffi Pai uram protectioja alat vadnak mind veghazaink s mind bánjaink, s mind varmegieink, s oda fel azt irja hogj megh vágjon az ezer lovasra vaio penzis, s ide azt beszelli, hogi eo egi embernek sem fizethet, de végezem panaszom, mivel chak nem izzadok belé, hanem kérem