Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)
Iratok
magamis, kivalképpen érsek urammal eó kglmevel eggüt ; Sem azért hogy nevelte volna az az ő Főlsége méltóságát, s anni vai inkab nem gondolhatta kgd, hogy az az adiunctio, nevelte volna amazoknakis confidentiajókat : Nem gonoszol okoskottam téhat azarant kgk tett Írásomban, hogy gianosagh lehet az oka, kit kivalképpen most énnekem nem érzenem, tőkeségnélis alabvaloságh volna, kiben bizoni dologh semmi rancor nemis viselt engem, s annival inkáb valami réghi sebnek behegedett és giogiult allapottianak feól vakarétása, az mint latom hogy kgd gianakodik, hanem chak az egy syncera simplicitas, hogy ha nem attak volnais a' botránkozást, vettem, s olasz vagy olah, s annival inkab francus vagy gallus sem vagiok en, az mely nemzetek, ugy hallom, sokara es mergesenis űzik az bossuállást, seót nielveken sem tudok eggiknekis, s kőztök sem laktam sohais, <(kgd mégis olaszol iol tud, s lakottis Olas országban).> a Iffiu sem vagiok, az kiben forrana afféle akaratos mérgességh, hanem iol mortificatus s hatvan esztendő felé ballagó keresztén es catholicus ember vagiok, az ki Isten parancholattiara nezven, sok ezer megh bantasimat feleitőttem már en el, ollianoknakis a' kik minden iovaimban praedát vetettének, s magamotis soksor halaira kerestenek, s nemelliek chaknem tapottokis raitam ; Mindazonáltal az mikor árthattam volnais ezekért nékik, megh fogtam mind eszemet, kezemet, értekemet, s ioval voltam inkab nékik mint gonoszai, támaszkodván Istennek amaz mondásához, mihi vindici am, et ego retribuam ; ha vetet volnais azért valaha kgd énnekem, ezekben kérem igy Őszmerj én engem, s en szolgálni kivanok kgk, s ha mikor mi szivem faidalmát ki mondom, vegie iob néven mintha ben tartom, noha en ebbenis mortificalhatom magamot, ha kgk ugy techik, s megh elegeszőm az kgd igosságával, ha megh nem hallagiais az en kghőz vaio igossagomat, ha mindazáltal melto megh bántást szőrzőttem Írásommal kgk, kérem megh bochasson, mi vel giakorta áznak mostis az én szemeim nagy része eletemteól fosztatván megh, nem lévén efféle terh viselesbenis Istenen kivől mas semmi szegétségőm, de légiének mindenek ugy mint Isten eleót kellemetesek. 1 írtam chaszar urunknakis, s megh köszöntem a' mint tuttam a A kanc. előterjesztés elhagyja. 1 Felesége halála.
