Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

az en idegensegemetis, s elegge emietettek az confidentiat mostis, de nilvan semmit ki nem merenek fakastani, hanem hogy szükséges az eggies értelem, s azt kivanna az fejedelem, s en penigh hogy megh mondgiak miben kevannak azt az io eggies értelmet, szorgalmaztam, de egiebet ki nem vehetek belőlők, hanem hogy az eő kglmes uruk ennek az magiar nemzetnek minemő jóakarója, e? azért mindenét kesz volna el költeni, s ebben akarná kiválkeppen az en vele való egiesseggemetis, kire elegh válaszok volt, hogy ezeknek en megh esskűttem, s nem kételkedhetnek benne, hogy kivanok enis az kőz ionak szolgálnom, es ennek a

1 magiar nemzetnek. Az privatomokrol szok beszed utan, valami punctumokban való irastis adtam nekik, s im massat annakis fel küldtem kglnek, hogy plenarie informatus lehessen eő Feőlsege az dologban.

1 Az mi Izdencinknek, az mint minapis megh irtam vaia kglnek, sok akadeki voltak, s kivalkepen az Beczben levő chauz beszéden igen megh indult volt, kiben az mint maga szemeliet, inkab kellet az eő Felsége méltóságát perspectalnunk, mert nem volt volna jo dologh, ha az mit az a' rosz chauz beszellet, nem admittaltatot volna ad audientiam törők czaszar eleiben, kinek autorat nem Budán, hanem Beczben kell kereszni, de am el ment immár, szabódik az vezér hogy nem volt oli bolond az eő chauza hogy azt mondta volna, seőt hogy bőchűlettel fogadgiak az követet arra igeri magát ; azonban az hitetlen ebek eők ugian nem hadgiak latorsagokot, es im minemő levelet irt az vaczi bék uyonnan Bakabaniara, megh kültem annakis a' massat in specie a' vezérnek küldtem, melj dolgon az egész bania varosok igen megh rezzentenek volt, s tegnap előt, s mind az varosoktol, s mind a' tiszt viselőktől voltak követek it nálam, s nagy remőlessel voltak s Bakabaniatis vagy pustan akartak hadni, vagy be akartak holdolni, s fölötte nagy bajom volt vélek, hanem nagy sok törődéssel őttven gialogot állattam be Bakara, s most viszont epetese kőről forgolódunk igen nagy haisa baisaval, s eleiben Levara migh valami lovasokot szallitunk, s ma expedialtam magam lovasitis harmadfel szazat oda, s az varmegiekbőlis circiter annit, s az baniakrolis veszek valami gialogot feől, interim migh epeteni fogiak az helt, s irtam az vezernekis hogy ha megh banttiak eőkőt, minthogy azok soha nemis holdoltanak, mingiart tőből ki igetem Vaczot es 1 1641 márc. 16. (Erd. Orsz. Emi. X. 307. 1.)