Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XIV. Lednic város címereslevele, 1465
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 98 2019.01.16. 10:26:41 lebegő helyzetben látható.454 Ugyancsak érdekes a másoló szóhasználata, ugyanis a heraldikai mázak megnevezéseit nem következetesen alkalmazza, a pázsit és a koszorúk kapcsán a fehér színt jelentő albus szót használja, míg a köpeny kapcsán az „ezüstből való” (argenteus) kifejezést választotta: a címerfestményből megállapítható, hogy mindhárom eleme a címernek (a két koszorú, a köpeny bélése és szegélye) fehér, ennek heraldikai megfelelője az ezüst. Érdekes a nőalak megnevezésére használt virgo kifejezés, amely leányt, hajadont, szüzet jelent. Iványi Béla – mint korábban láttuk – egyházias öltözetű nőalakot említ, aki valami koszorúféle dolgot tart a kezében. A képet �gyelmesebben megvizsgálva a köpeny színe az, ami a megoldáshoz vezethet, ugyanis a kék köpeny Szűz Mária hagyományos ikonográ�ai ábrázolásának jellemzője a középkori művészetben. Ha ezt elfogadjuk, akkor a két koszorúra kell valamilyen magyarázatot találnunk, az ugyanis nem tekinthető általánosan használt jelképnek. Ezzel az elemmel kapcsolatban támaszkodhatunk a másoló címerleírására, amely rózsakoszorút említ. A rózsa mint a virágok királynője, az égi királynő, Szűz Mária egyik attribútuma,455 azonban koszorúval való ábrázolása meglehetősen ritka. 456 A rózsakoszorú kapcsán egy támpontunk van, ugyanis katolikus hagyomány szerint az első rózsafüzért – az Ave Maria (Üdvözlégy Mária) imasorozatokhoz használt segédeszközt – Szent Domonkos préselt rózsaszirmokból készítette. A 13. században a korábbi imasorozatokon mondott Pater noster (Miatyánk) helyett elkezdték az Üdvözlégyeket mondani – ezek száma ötven, száz, százötven volt, és jellemzően azok a laikusok mondták, akik nem tudtak latinul, így a százötven zsoltár helyett mondták az imaláncokat. Az Ave Maria imasorozathoz két 13. századi legenda is fűződik. Az egyik szerint egy ciszterci szerzetes gyakran imádkozott ötven Üdvözlégyet Szűz Mária tiszteletére, látomásában pedig az imák rózsákként hagyták el az ajkát és megkoszorúzták Mária fejét. A másik legenda szerint egy Máriát tisztelő személynek az volt a szokása, hogy rózsakoszorút kötött és ezzel díszítette a Szűzanya szobrát, azonban egy látomásában megjelent a Szent Szűz és elmondta, hogy van egy másik rózsakoszorú, aminek jobban örül: ötven Üdvözlégy elmondásával az ima rózsává lesz Mária kezében és abból fon magának koszorút.457 A címerkép leginkább ez utóbbi legenda képi parafrázisának tűnik. A 15. században a rózsafüzér imádkozása mind szélesebb körben terjedt el, ebben legnagyobb szerepe Alanus de Rupe domonkos rendi szerzetesnek volt, aki 1470-ben Douaiban megalapította az első rózsafüzér-társulatot.458 Ékes példája a rózsakoszorú és a rózsafüzér kapcsolatának a Gömöry-kódex, amely az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzért fehér, vörös és arany rózsakoszorúnak nevezi. 459 A fentiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy ez a korban is szokatlannak tekinthető, a rózsafüzérhez kapcsolható ábrázolás hogyan kerülhetett Lednic címerére. A magyarázat véleményem szerint a Bielik család és Lednic 15. századi történetével hozható összefüggésbe. Mint korábban szó volt róla, Lednicet a husziták pártján találjuk a 15. század első felében. Mátyás uralmának megszilárdulására – már megkoronázása előtt – eladományozta a várat és tartozékait Szobi Péternek, 1464 novemberében azonban visszavonta adományát. Bielik Vencel vélhetőleg bizonyos érdemeket szerezhetett Mátyás mellett 1464 késő tavaszán–nyarán, ezért elkerülte azt, hogy át kelljen adnia zálogként bírt javait Szobi Péternek, de továbbra sem érezte biztonságban a kezén levő várat és tartozékait. Okkal gyaníthatta ugyanis, hogy az uralkodó a huszita eretnekség miatt nem bízik benne, ezért kérhette egy a huszita tanokkal szemben álló, és az egyházban egyre erősebbé váló lelkiségi mozgalom szinte programszerű jelképi megjelenítését a címeren, eloszlatva ezzel az eretnekség gyanúját személyével kapcsolatban. Azt, hogy Mátyás továbbra sem mondott le Lednicnek a Bielik családtól való visszaszerzéséről, tanúsítja egy 1471-ben kiadott oklevele, 454 Kevésbé jelent ős különbségnek tűnik, hogy az ing színét zöld-aranyként írja le, magam az aranyat nem látom az ingen. 455 A rózsa katolikus szimbolikájára ld.: Viczián János: Rózsa. In: MKL XI., 731–733. 456 Albrecht Dürernek a velencei San Bartolomeo templom oltárképeként festett Rózsafüzérünnep című festményén Mária és a gyermek Jézus is rózsakoszorút helyez az előttük térdelő hívek fejére, de Mária fején nincs koszorú. 457 Diós István: Rózsafüzér. In: MKL XI., 737–741., a legendák: 739. 458 Diós István: Alanus de Rupe. In: MKL XI., 776. 459 Az 1516 körül készült Gömöry-kódex az Országos Széchényi Könyvtárban található, jelzete: MNy 5. A vonatkozó szö vegrészek: 46r : „ Vegyed o kegyelmesseges zwz maria ez feyer rosa kozorut”, 47v : „ fogadyad O nemes asszonyom zwz maria Ez vérés rosa kozorut”, 49r : „ Vegyed O edesseges azonyom zyz maria ez arany zynw rosa Kozorut”. A kódex digitális képe a következő linken érhető el: http://mek.oszk.hu/12800/12891/pdf/12891_1.pdf (hozzáférés ideje: 2018.12.13.). 98
