Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XI. Varasd város címereslevele, 1464
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 83 2019.01.16. 10:26:36 zésnek, hogy ez alapján kijelentsük: a pecsétmegerősítő oklevél kiállítását is a fenti varasdi polgárok és városi jegyző kérték. A pecsétmegerősítő oklevél narrációjából kiderül, hogy az uralkodó a város már régtől fogva, elődei engedélyével használt pecsétjét újítja meg. Valóban ismert egy 1424-ben kiadott oklevél, amely a város korábbi – vélhetőleg 13. századi – pecsétnyomójával készült lenyomattal van megerősítve. Ebben egy hatszög keresztmetszetű, gúla alakú sisakkal fedett, tetején gombos torony látható, a toronytól jobbra nyolcágú csillag, balra növekvő hold lebeg, körirata: + S CIVITATIS DE VARASD.396 Az 1464-es oklevél címerfestményén látható, hogy a régi jelképek – a torony, a csillag és a hold – a hagyományos uralkodói, vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsra vannak helyezve, tehát a pecsétmegerősítő és -megújító oklevéllel kapcsolatban címerbővítő oklevélről is beszélhetünk, bár ez utóbbi tényre a privilégium szövege nem utal.397 Az oklevél szövegéből megtudjuk továbbá, hogy a lakosok hűséges szolgálataiért az uralkodó megújítja a városnak a régi királyok engedélyével használt, az oklevél elején megfestett pecsétjét, egyúttal engedélyezi, hogy azt ezüstbe vagy bármilyen fémbe megvésessék, és más szabad királyi városokhoz hasonlóan a pecsétet bármilyen oklevelük megpecsételésére akár felfüggesztve, akár rányomva használják. A címerfestmény arannyal damaszkolt zöld keretben, arannyal damaszkolt vörös négyzet, ebben egy fehér kör, amelyben az arany színű, gótikus minuszkulával írt körirat látható: Sigillum maius civitatis Warasdien(sis). A köriraton belül egy ugyancsak arannyal damaszkolt zöld körben, arannyal damaszkolt kétkaréjos kék mezőben látható a címerfestmény – csak az angyal szárnyai és karjainak kis része lóg ki a kék alapból. A címerpajzsban, a vágások előtt, a perspektivikusan ábrázolt, négyzet keresztmetszetű torony áll széles lábazaton, amely pontosan illeszkedik a pajzstalphoz. A toronynak két oldalfala látható, ezek közös függőleges éle a címer szimmetriatengelyébe van helyezve. A torony heraldikai jobb oldalán egy hosszú, keskeny, szögletes – esetleg kapuként is értelmezhető – ablak fölött egy kör alakú ablak, a bal oldalán alul két szögletes, középen egy szögletes, fent egy kör alakú ablak látható. A torony teteje kiszélesedik, a két látható oldal közepén félkörben kiugró �atornyok láthatók. Mind a torony kőfalala, mind a �atornyok ormózottak, sőt utóbbiakon két-két ablak is látszik. A részletes ábrázolás bizonyítéka, hogy a hátul lévő két oldal falainak felső kontúrjai és oromzata, továbbá �atornyainak kúp alakú süvege is látszik. Ezek magasabban helyezkednek el, mint az elöl lévők, tehát egy felső nézőpontból van ábrázolva az épület. A �atornyok toronysüvegének tetején arany gomb, a középső, gúla alakú toronysüveg tetején, a gombon arany kereszt áll. A gúla alakú toronysüvegen a sötétebb kékkel festett félkörök cseréptető hatását keltik. A kőtorony anyagát a vágások fehér (ezüst) színéhez képest szürkébb árnyalat érzékelteti. A torony kidolgozottságával összehasonlítva, a lebegő csillag ábrázolása kicsit elnagyoltnak tűnik, nem szabályos az alakja. A pajzstartó angyal a pajzs mögött áll, szerzetesi öltözetet visel, nyaka körül fehér kámzsa van, amely a vállán kiszélesedik – vélhetőleg a hátán lóg le. A ruha redőzöttségét a barna alapszín világosabb és sötétebb árnyalatai és sötétbarna belső kontúrok érzékeltetik. Az angyal a pajzs fölött kitárja a karját, és annak mindkét oldala mellett az alkarját úgy lógatja le, hogy a ruha ujjai kicsit felcsúsznak, mindkét csuklója látható, hüvelykujjai mindkét oldalon belógnak a pajzs második, ezüst vágásába. Az angyal fejét kicsit balra, az oklevél szövegének irányába billenti, szembogarai szemeinek bal sarkában vannak, ez vélhetőleg a heraldikai udvariasság megjelenítése a festményen. Orrának és szemgödreinek sötét tónusa, az állcsúcs világosabb árnyalata markáns, egyedi vonásokkal ruházza fel a �gurát. Szája vörös, és arcán, valamint homlokán is enyhe vörös szín érzékelteti a bőr színét. Hosszú szőke haja a háta mögé omlik, egy kis tincs belóg a homlokába. Vörös szárnyainak tollait a világosabb színű belső kontúrok jelenítik meg, a szárnyak alsó csücskei mindkét oldalon a pajzs középvonaláig érnek, jobb szárnyának felső része kicsit belóg a körirat mezejébe. A festmény igen gyakorlott kezű festőre vall, az angyal alakja, különösen 396 Archiv Republi ke Slovenije, Archivske zbirke, Zbirke posameznih vrst archivskega gradiva, Zbirka listin, Listine, vrnjene iz Avstrije, Listine celjskih grofov, 1063/4444. (SI-AS-1063/4444). A pecsét digitális fotója elérhető a következő linken: http://arsq.gov.si/Query/detail.aspx?ID=328899 (hozzáférés ideje: 2018.12.13.). Ennek a régi pecsétnek az ábrája található meg a következő jelzeten: HU-MNL-OL-V 5 - D - I. - a - 2. - 1. - Varasd/5. 397 A címerbővítő kifejezés használata indokolatlannak tűnik, hiszen az oklevélben végig pecsétről (sigillum) és nem címerről (arma) van szó. Ugyanakkor a festményen egyértelműen pajzsra helyezett jelkép, tehát címerábrázolás látható, ezért – az egyszerűség kedvéért – használom a címerbővítő és címerfestmény kifejezéseket. 83
