Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

V. Hunyadi János címereslevele, 1453

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 47

2019.01.16. 10:25:49 Az oklevél a Hunyadi család levéltárában maradt fent, amelyet Brandenburgi György, a Hunyadi birtokok új tulajdonosa, Magyarországról történt távozásakor (1525) Ansbachba szállított. A középkori oklevelek egy részének visszaszerzésére már 1785/86-ban sor került, ezeket a Magyar Kamara Neo-regestrata Acta sorozatába osztották be, köztük ezen címereslevelet a Fasc. 1524 No. 11. jelzet alá. Innen került át a 19. század végén a Diplomatikai Levéltárba, ahol jelenleg is a DL 24762 jelzet alatt (törzsszáma: Q 311) őrizzük. A középkori oklevelek további részét 1896-ban kapta meg az Országos Levéltár, ezeket a Diplomatikai Levéltárban a Hunyadi család fondjába (törzsszáma: Q 234) sorolták be.

236 A szöveg alatt és fölött a jobb oldalon látható kancelláriai jegyzet szerint a címerbővítést a főpapok és bárók tanácsára adta az uralkodó, az oklevelet (Vitéz) János váradi püspök, kancellár fogalmazta. A címerkép és a szöveg között elhelyezkedő vörös színű, egybeírt A és C betű nem középkori eredetű, ezt a pecsétet a 18. század végén, a kamarai anyagba történő beosztáskor nyomták az oklevélre. E két betűből álló rövidítés feloldása: Archivum Camerae, azaz a Kamara Archívuma. A Diplomatikai Levéltárba soroláskor kapott – ma is érvényes – jelzet az oklevél hátoldalán látható. A család eredeti címere, melyet az oklevél szövege is leír, egy csőrében arany gyűrűt tartó holló volt. Ezt a címert V. László király 1453. február 1-én kelt oklevelében kibővítette egy arany koronát tartó vörös oroszlánnal. A címereslevél különlegessége, hogy – az általános gyakorlattól eltérően – megmagyarázza az új címeralak, az oroszlán jelentését. Eszerint a vörös oroszlán Hunyadi Jánost jelenti, aki a király távolléte idején, kormányzóként sok dicső harcot vívott meg vérének hullásával, bátor oroszlánszívvel. A mancsában tartott arany korona nyújtása, felajánlása a Szent Korona számára megőrzött birtokok és jogok átadását jelenti a királynak a kormányzása kezdetén (1453-ban Hunyadi a kormányzóságról lemondott és átadta a főhatalmat az 1440-ben, még csecsemőkorában megkoronázott V. László királynak). A második és harmadik pajzsnegyed fehér (tulajdonképpen ezüst) színe Hunyadi őszinteségét jelenti. A család eredeti címerének, a csőrében arany gyűrűt tartó hollónak jelentését a címereslevél nem magyarázza meg. Megtudhatjuk azonban a szövegből, hogy az ősi címert a megboldogult magyar királyok kegyéből kapta a család. A kibővített címert Hunyadi János utódai ebben a formában nem használták. János pecsétein237

és például a vajdahunyadi vár néhány kőfaragványán238

felbukkan ugyan, de 1456 után már nem fordul elő. V. László király és a Hunyadi család kapcsolata ugyanis megromlott, Hunyadi János idősebb �át, Lászlót, 1457 tavaszán kivégezték, V. László király pedig még ugyanazon év őszén, �atalon elhunyt. Utóda a királyi trónon Hunyadi János i�abb �a, Mátyás lett 1458-ban, aki pecsétein a hollós címert használta családi címerként. Az ágaskodó oroszlán, mancsában koronával, a hollós címertől elkülönítve azonban feltűnik Mátyás király pecsétein, például megkoronázását követően vésetett kettőspecsétjének mindkét lapján

239 és a �uróczy-krónikában is. Érdekesség, hogy az oroszlán két Hunyadi síremlékén is feltűnik a gyulafehérvári székesegyházban. A besztercei grófságot egyébként Mátyás király közvetlenül hatalomra jutását követően nagybátyjának, horogszegi Szilágyi Mihálynak adományozta,240

ez is lehet oka a két címeralak különválásának. A Hunyadi család Zsigmond király idejében tűnik fel az oklevelekben. Hunyadi János apja, Serbe �a Woyk, 1409-ben kapta adományul az erdélyi Fehér megyében fekvő Hunyadvár birtokot,241

majd a család a 15. század közepére az ország legvagyonosabb birtokosai közé emelkedett. A család eredete, nemzeti hovatartozása (magyar, román, szerb, székely stb.) régóta vita tárgyát képezi a történészek között.

242 A 236 Borsa 1964. 237 Pl. DL 62857., 81085.

238 Forster 1915.

239 Sigilla regum

2001, 74–75.; a kettőspecsét gipszmásolatát ld. HU-MNL-OL-V 1 - 101-102.

240 Mátyás király 1458. márc. 9-én kelt adománylevele: DL 30389.

241 Zsigmond király 1409. okt. 18-án kelt adománylevele: DL 9599. Az adománnyal kapcsolatos további oklevelek: DL

37591 és 37592. Ez utóbbi, kettőspecséttel megerősített oklevélen szerepel Ozorai Pipo mint az ügy előterjesztője.

242 Ld. Elekes 1940. A délszláv hagyományról ld. Románecz 1890 (ismertetése: Egyetemes Philologiai Közlöny 15 (1891)

572–573., facsimile kiadásban: Létünk 2006, 2. szám, 53.); versben Arany János: Szibinyáni Jank (1855). A család történetének újabb összefoglalása: Lupescu 2008 (további szakirodalmi hivatkozásokkal).

47