Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

XXXVII. A Feer család címereslevele, 1487

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 230

2019.01.16. 10:28:41 wappens genossenn irer wappenn und cleinoten geniessen und gebruchen von rëcht oder gewonnheit von allermengklichem an irrung inträg und hindernu̇ ss. Darumb so ist uss söllich einer gewält und befelnu̇ ss ku̇ ngklicher maÿenstät mir in dem mitgeteilt an all und ÿetlich fu̇ rsten geistlich und wëltlich grauen, frÿen herren, ritter, knecht, hoptlu̇ t, vitzthümb, vögt, p�ëger, verwëser, schultheissen, burgermeister, richter, rät, ku̇ nig der wappen, erhallten, persevanten, bu̇ rger und gemeinden und suss alle ander, so desshalb angerü� oder erfücht werden, in was wirden stats oder wësens die sÿen, min �issig und früntlich bitte, die obgenannten gebrüder und gevettern die [Ver]ren alle, und ir ÿedes eelich libs erben und der selben erbens erben fu̇ r und fu̇ r ewencklich, an obbegri�nenn wappen und cleinotten nit zủ hindern zủ irren noch des ÿemant anderm zủ thủn zu gestatten, sunder sÿ dabÿ vestencklich zu handthaben zủ schirmen und zủ behallten, und deren rủwencklich zủ gebruchen und zủ geniessen lassen, doch andern so villicht sollich wappen und cleinot vorhin hetten, und glich fủrten an iren wappen und rechten unschedlich mit urku̇

nd dis brie�s, der mit minem angebornen angehenckten sigel verwäret, und geben ist in der stätt Zu̇ rich u� mitwuchen vor Sant Petter und Paulus der Heiligen, zwöl�otten tag, do man zallt von der gepurdt Cristÿ unsers herren tusend vier hundert achtzig und siben järe. A versón: Ein wapen brie�; Litt. E * * * Ahhoz, hogy átláthassuk a jelen kötetben közreadott négy svájci vonatkozású armális, azaz a Feer �vérek 1487. június 27-én, valamint a Feer, Ritzi és Sonnenberg családok egyazon napon, 1488. augusztus 12én kelt, szövegükben is szinte azonos címeresleveleinek941

keletkezéséhez vezető körülményeket, át kell tekintenünk Mátyás király külpolitikájának egy az 1474–1477. évi burgundiai–svájci háborúval kezdődő szeletét. Merész Károly, Burgundia hercege 1474-ben kon�iktusba keveredett a Svájci Államszövetséggel, amelytől több ütközetben is vereséget szenvedett, végül 1477. január 5-én Nancynál maga is életét vesztette a csatatéren. Mátyás király 1476 májusától kezdve többszörös levél- és követváltáson keresztül próbálta meggyőzni a herceget arról, hogy vesztébe rohan, ha nem hagy fel a svájciakkal való háborúval, de hiába.942

Eközben vette fel a kapcsolatot először Mátyás Svájccal, amikor 1476 júniusában kíséretet kért az Államszövetség területén keresztül Burgundiába igyekvő követe, Georg von Stein számára.943

Mátyás és az Államszövetség 1477 során többször is levelet váltott, aminek során tisztázták, hogy a magyar király nincs ellenséges szándékkal Svájccal szemben.944

Első követküldési szándékát Mátyás 1477. július 2-án jelezte az Államszövetség felé, de még több, mint egy év eltelt, mire a magyar követ, Jakob Renetzhauser útnak indulhatott.945

A követség célja egy széles körű, a császárral szembeni svájci–tiroli–bajor–milánói–magyar szövetségi háló szervezése, erősítése volt.946

Renetzhauser 1478 novemberében érkezett meg Svájcba, és a következő hónapokban Zürichben és Luzernben folytatott tárgyalásainak eredményeképpen a Magyar Királyság és a Svájci Államszövetség 1479. március 26-án tíz évre szóló barátsági szerződést kötött egymással.947

Ez nem volt valódi katonai szövetség, csak egy kölcsönös semlegességi megál941 Ld. jelen kötetb

en a No. XXXIX–XLI. alatt. Ezek az oklevelek a magyar szakirodalomban jóformán ismeretlenek, egye

dül Radocsay Dénes művészettörténész foglalkozik velük röviden (Radocsay 1971, 34–35.). Radocsay �gyelmét a Svájcban élő Vajay Szabolcs hívta fel ezekre az armálisokra (Radocsay 1971, 16. jegyzet). 942 Bárány 2014, 65–70. 943 Segesser 1860, No. 3.; Segesser 1860, 14. Segesser ezen munkáját magyarul röviden összefoglalja és a Segessernél No. 27. alatt közölt Melchior Russ-féle követjelentést teljes egészében magyarra fordítja Szabó Károly (Szabó 1862). A továb

biakban csak Segesserre hivatkozom.

944 Segesser 1860, 18–19.; Bárány 2014, 79. Mátyás 1477. máj. 30-iki magyarázkodó levelének kiadása: Segesser 1860, No.

8.; MKLev I., No. 250. Svájc is azon országok között volt, amelyeknek Mátyás elküldte 1477. jún. 13-iki, a III. Frigyes elleni

hadüzenet (MKLev I., No. 251.) után egy nappal kelt, a háború indításának okait magyarázó levelét (DF 292935. Kiadása:

Segesser 1860, No. 9.).

945 Renetzhauser 1478. szept. 9-iki megbízólevele: Segesser 1860, No. 10.

946 Bárány 2014, 81. 947 Bárány 2014, 81. A szerződés eredeti példánya a Luzerni Állami Levéltárban a CH-StALU-URK 42/947 jelzeten. Ennek fekete-fehér fényképei: DF 292930. Kiadva: Segesser 1860, No. 11.; Nehring 1976, XV.1. 230