Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXXVI. Sankt Pölten város címereslevele, 1486
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 226 2019.01.16. 10:28:40 védelméről összes ellenségével szemben, a salzburgi érsek elállt lemondási szándékától. A védelmi ígéretet megerősítendő Mátyás 1479-ben szerződést kötött Bernhard von Rohrral, aki megnyitotta előtte a fennhatósága alá tartozó valamennyi várat és birtokot, ameddig a király háborúban áll a törökökkel, vagy az érsekség más ellenségeivel. Így Mátyás hadüzenet nélkül tett szert olyan bázisra, ahonnan az örökös tartományok elleni támadásait el tudta indítani. 928 A salzburgi érsekség mellett Mátyás a megürült passaui püspökség miatti vitát is fel akarta használni pozíciója erősítésére. Míg III. Frigyes saját kancellárját, Georg Hesslert kívánta a püspöki székbe ültetni, a Mátyással szövetséges Wittelsbach-ok saját jelöltjüket, az 1479 és 1485 közt György bajor herceg kancellárjaként működő Friedrich Mauerkirchert szánták püspöknek. Ugyan a székeskáptalan Mauerkirchert választotta meg, ám IV. Sixtus pápa a választást nem ismerte el, és Georg Hesslert nevezte ki. A döntés ellen a passaui székeskáptalan tiltakozott: Hessler városba jutását megakadályozták, kérvényeket írtak a pápának, röpiratokat nyomtattak III. Frigyes pártfogoltja ellen. Az egész huzavona három évig tartott, majd IV. Sixtus döntése értelmében Georg Hessler lett a püspök (akit a székeskáptalan soha nem ismert el), és két évvel később bekövetkezett halála után Mauerkirchert új választás nélkül beiktathatták. 929 Jóllehet Mátyás Sankt Pölten városát már 1477 szeptemberében elfoglalta, 930 a hódítás jogcímét nem találta elegendőnek, és a császárral is igyekezett békésebb viszonyt kialakítani,931 így fentebb bemutatott védencétől, Friedrich Mauerkirchertől 1481 októberében932 Mauternnel együtt százezer guldenért zálogba vette a várost.933 Ezzel alakította ki végképp támaszpontjait Bécs és Alsó-Ausztria meghódításához, megtartásához. Az itt közölt címereslevél kiállítását követően nem sokkal Mátyás újabb kiváltságot adott a városnak: 1488. január 14-én külön hídvám szedését engedélyezte neki. 934 Bár Mátyás halála után a magyar főurak 1490. július 19-én, Budán kelt oklevelükben kérték Sankt Pöltent, hogy hódoljon meg az új magyar királynak, II. Ulászlónak, és maradjon hű a magyar koronához, 935 és bár a város ígéretet is kapott az újdonsült magyar királytól 1490. szeptember 3-án, hogy ha hű marad hozzá, seregeivel megvédi,936 III. Frigyes �a, Miksa német király tizenhárom év után, még szeptemberben visszahódította és Habsburg fennhatóság alá helyezte Sankt Pöltent. O. J. 928 Nehring 1978, 431. 929 Griese 1997, 63–66. 930 Az 1477–1490 közötti hadjáratokról ld. Rázsó 1973 és Schaffran 1932. 931 Wertner 1912, 422. 932 Bradács Gábor pontosította a melki évkönyvekben tévesen az 1483-as évnél szereplő, a város átadására vonatkozó dátu mot. Bradács 2009, 50. 933 Nehring 1976, No. 174. 934 Mayer 1851, No. XI. 935 Iványi 1908, No. III. 936 Iványi 1908, No. V. 226
