Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

Oklevelek

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 22

2019.01.16. 10:25:16 A címereslevelekből kirajzolódó művészettörténeti összkép ma természetesen kaotikusabbnak látszik, mint kilencven, vagy akár negyven évvel ezelőtt. Az északi gótika és az itáliai reneszánsz kompozíciós és stiláris elemei egy időben éltek, egymást váltogatták, és a Mátyás-kori anyag – ahogyan ezt a bevezetőben említettem – egyáltalán nem olyan gazdag, hogy felhőtlen optimizmussal általánosítani lehetne belőle. Mindazonáltal Balogh Jolánnak nemcsak az anyagismerete lenyűgöző, hanem szemléletének sokrétűsége is: nemcsak a címerminiatúra festésmódjára, kompozíciójára �gyelt, hanem a titulatúra nagybetűire is, és az is természetes volt számára, hogy a szereplők – az adományosok – történeti helyével tisztában legyen. Tudásának enciklopédikussága számunkra is követendő példa. A művészet történetének egyenes vonalú fejlődésébe vetett, megingathatatlan hit azonban a mi szemléletmódunkból hiányzik, eltűnt; a Mátyás-kor emlékeinek gyér sorozatában ma a szilánkosság, a töredezettség látványa sokkal erőteljesebben érvényesül. Ez is lehet érvényes olvasata a múltnak.

123 123 A tanulmány az MTA BTK Művészettörténeti Intézet A reneszánsz Magyarországon c. NKFIH pályázatának (K 120495) támogatásával készült. 22