Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXVIII. Kovács István címereslevele, 1479
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 179 2019.01.16. 10:28:06 két világos mező közé helyezett sötét pólya foglalja el, amely a címerleírás szerint egy folyócskát ábrázol. Feltűnő, hogy a sisakdísz teljesen megegyezik a címerképpel. A sisaktakarók mozgalmas, virágcsokorszerű, a leírás szerint szélfútta kárpitot utánzó ábrázolása teljesen kitölti a keret és címerpajzs közötti teret. A címeradomány szövege szerint miskolci Kovács István és �vére egyenes kék pajzsot kap, a pajzstalpon folyócskával, amelyben egy természetes színű, vörös lábú strucc áll az egyik lábával, a másikkal pedig egy gyöngyöt emel fel, míg vörös csőrével egy aranyozott vaspatkót tart, a pajzs jobb oldala felé fordulva. A pajzs fölött ezüstösen csillogó sisak, amelynek nyakáról arany–kék és ezüst–vörös kárpitszerű díszítések lengenek a pajzs mindkét oldalán, mintha szél csapkodná őket, a sisakdísz: arany korona fölött a pajzs címerképéhez teljesen hasonló strucc. Ismereteink szerint ez a legkorábbi olyan magyar címereslevél, amelyben a sisaktakarók kétoldalt különböző mázúak. Kovács István – akit későbbi (hejő)csabai udvarháza768 és birtokai miatt csabai előnévvel is illetnek majd,769 – címerképe, a patkót harapó strucc névcímert rejthet, utalva a patkót gyártó Kovács névre. Ugyanakkor a címerkép választását magyarázhatja a magyarországi Anjouk hasonló sisakcímere is, így a lovast mint ellenséget a patkójával együtt elemésztő struccról szóló, késő antikvitástól ismert legenda is közrejátszhatott, hogy Mátyás Kovács nevű gyalogos tisztje ezt a különös szimbólumot nyerje nemesi jelvényeként.770 A strucc egyik lábával egy hatalmas gyöngyöt tart, ez az ikonográ�a a késő középkori heraldikában és emblematikában megjelenő őrdaruhoz hasonló, amely az éberség szimbólumaként követ tart, ha ugyanis elaludna, a követ elejti, és így azonnal felébred. Gy. É. 768 Ma: Bárczay-kúria, Miskolc-Hejőcsaba. 769 „ ...egregio Stephano Ko[v]ach de Chaba magistro rotarum peditum regalium”. Borsod vármegye oklevele Koromházai János, Miskolci Péterné Ágota és Miklós mester, a miskolci Szent Katalin-oltár igazgatója, valamint �vére, csabai Kovács István, a királyi gyalogosok rótamestere közötti ingatlaneladásról. Miskolc, 1483. márc. 6. DL 83894. 770 Gyulai 1996. 179
