Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XIX. Gosztonyi Tamás címereslevele, 1467
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 124 2019.01.16. 10:27:04 Gosztonyi (más néven Kövesszarvi, Kövesszarui vagy Keveszarvi) Tamás a forrásokban 1458–1584 között szerepel pécsi őrkanonokként.550 1475-ből való adatok szerint az 1459-ben meghalt Barius Miklós pécsi püspök végrendeletében két társa mellett őt nevezték meg az elhunyt főpásztor által Nürnberg város magisztrátusánál letett, 1500 magyar aranyforintra rúgó letét kamatainak kezelőjeként.551 1470ben Demeter pécsi székesegyházi főesperes általános helynökeként ítélkezett egy vajszlói birtokperben, amely alighanem azért került egyházi bíróság elé, mert a jogvita tárgyaként szereplő ingatlanra a felperes leánynegyed jogcímén tartott igényt.552 1474-ben ő képviselte a kánonilag előírt praesentatio (bemutatás) alkalmával a pécsi székeskáptalan előtt Nagylucsei Orbán esztergomi-szenttamási prépostot, akit a pécsi egyházmegye területén királyi döntés folytán a kegyúri jogokat gyakorló Ernuszt János szlavóniai bán és főkincstartó a baranyai főesperességbe ültetett.553 1475-ben valószínűleg Rómában járt. 554 1479-ben Gergely pécsi székesegyházi főesperessel együtt kiküldött pápai bíróként szerepelt.555 Utolsó ismert említése 1484. február 9-éről való. 556 Az adományosok legkorábbi ismert ősei 1269-ben bukkannak a szemünk elé: ekkor ugyanis István i�abb király a bolgár hadjáratban szerzett érdemeikért a nemes serviensek közé emelte a Vas megyei Gosztonyból való, várjobbágyi származású, ám rágalmazás folytán az őrök (speculatores) közé keveredett Miklós �ait: Miklóst és Mikcset, valamint apjukat, továbbá az atya�ságukba tartozó Mátét és Fülöpöt – sőt megerősítette őket Kövesszarv birtokában is. 557 Mivel ugyanezen oklevélből azt is tudjuk, hogy a nevezett Miklós és Mikcs a bolgár hadjáraton Monoszló nembéli Egyed tárnokmester zászlaja alatt vett részt, ésszerűnek látszik a feltételezés, hogy ez utóbbi familiárisai lehettek. A továbbiakban vélhetően a vármegyei nemességhez tartoztak, és a 15. század végére nemcsak további birtokokat szereztek Vas megyében,558 de két ízben alispánt is adtak ugyanott a hivatalát 1478-ban és 1479-ben viselő Gosztonyi Vencel,559 majd az ebben a minőségében 1510-ben és 1511-ben adatolható Bálint személyében. 560 Vencel – aki többé-kevésbé a címernyerő Gosztonyi Tamás �atalabb kortársának tekinthető – egyfelől Baumkircher Vilmos vasi ispánsága idején látta el az alispáni feladatkört, másfelől 1478-ban perben is képviselte a ispánt,561 ennélfogva egyértelműen Baumkircher Vilmos familiárisának tűnik. Számos esetben találkozunk ugyanebben az időszakban, a 15. század végén és a 16. század elején a Gosztonyi névvel az egyházi elitben is, ám ezek esetében többször is komoly alappal feltételezhető, hogy az általunk most vizsgált családhoz csak nőágon kapcsolódtak, és anyjuk (vagy nagyanyjuk) után vették fel a nevet. Bizonyosan ez volt a helyzet a forrásainkban 1483–1499 között szereplő Gosztonyi András esztergomszentistváni prépost és az 1494–1501 között emlegetett Gosztonyi László esztergomi őrkanonok esetében,562 a csupán 1501-ben felbukkanó Gosztonyi Lőrinc pécsi kanonoknak és padovai diáknak a helye a családfán nem rekonstruálható.563 Egyértelműen a Vas megyei Gosztonyiak �ági leszármazottja volt azonban az a János, akit 1448-ban és 1449-ben Pozsony megyei érseki tizedszedőnek, 1457-ben pozsonyi, majd esztergomi kanonoknak, végül 1453-ban és 1454-ben sasvári főesperesnek mondanak az oklevelek.564 A család tagjai kétségkívül az a Gosztonyi János jutott a legmagasabbra, aki 1491-ben a pozsonyi, majd 1493-ban az esztergomi káptalan tagjaként, 1503-ban esztergomi őrkanonokként, 1506ban budai prépostként, végül 1506–1509 között váci, 1509–1524 között győri és 1524–1527 között erdélyi püspökként szerepelt – és akinek szintén az édesanyja volt Gosztonyi-leány, az apja viszont Szelestei Miklós személyében egy alacsonyabb társadalmi presztízsű és talán vagyonú családból származott. 565 550 Fedeles 2005, 3 68. 551 Fedeles 2005, 368-369.; Fedeles 2009, 128. 552 DL 17036.; Fedeles 2005, 368.; Kiss 2009, 264–265. 553 DL 17542.; Fedeles 2005, 368. 554 Fedeles 2005, 369. 555 DL 102607.; Fedeles 2005, 369. 556 DF 265939. 557 Az eredeti oklevél fényképe: DF 287761., átírásai: DL 684–685.; ÁrpOkl, No. 1899. 558 Csánki II., 824. 559 C. Tóth–Horváth–Neumann–Pálosfalvi–W. Kovács II., 329. 560 C. Tóth–Horváth–Neumann–Pálosfalvi–W. Kovács II., 331. 561 DL 100909.; C. Tóth–Horváth–Neumann–Pálosfalvi–W. Kovács II., 329., 20. jegyzet. 562 C. Tóth 2015, 132. 563 Fedeles 2005, 369–370. 564 C. Tóth 2015, 132–133. 565 Köblös 1994, 293–295.; Fedeles 2005, 369., 601. jegyzet.; C. Tóth 2017, 105. Nagy Iván által közzétett genealógiájuk és 124
