Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XV. A Rédei család címereslevele, 1466
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 105 2019.01.16. 10:26:44 A címerszerző (II.) János születési ideje nem ismert, először egy 1437. november 28-án kelt oklevélben említik.480 Édesapja Rédei/Szentdomonkosi Dózsa Miklós, édesanyja pedig szentdomonkosi Cseléni Klára volt. A szentdomonkosi és (nagy)rédei előnevet felváltva használta. 1461-ben, valamint 1463–1467ben Heves vármegye alispáni tisztségét töltötte be, majd – pályája csúcsán – 1468–1472 között erdélyi alvajda, ezzel párhuzamosan pedig 1468–1469-ben hunyadi ispán volt. Komáromy András – aki a családi levéltár rendezőjeként a Rédeiek 15. századi genealógiáját a legpontosabban rekonstruálta – önmagával is ellentmondásba került Rédei János halála időpontjának meghatározásakor, ugyanis azt egyszer 1475re, máskor pedig 1483-ra datálta.481 Pontosan nem lehet tudni, hogy mikor, de bizonyosan 1475-ben, mégpedig május 27-e482 után halt meg Rédei János, ugyanis egy 1482. december 21-én kelt oklevélben azt írják, hogy hét évvel korábban Váradon483 hunyt el. 484 Komáromy Rédei János feleségéről nem tett említést, aki egy 1475. május 27-én kelt oklevél alapján egy szomszéd birtokos,485 néhai szuhai Jakó István lánya, Anna volt. 486 Komáromy (II.) János �aiként egy bizonyos Györgyöt és Mátyást azonosított, de az 1475-ös oklevélben említik egy Pál nevű �át is. A �úkról keveset tudunk. György ismeretlen időpontban, 1492. november 8.487 és 1519. szeptember 3. 488 között halt meg. Pál 1495-ben,489 Mátyás pedig még 1523-ban is élt. 490 A három �ú fér� leszármazottjai nem ismertek, így velük feltehetően kihalt (II.) János ága. A család a nevét a Heves megyei Nagyréde faluról vette.491 Első ismert őse, Tamás a 13. század második felében élt. A család a 15. században Heves és Nógrád megye jómódú birtokos famíliái közé tartozott, amelynek több tagja is vármegyei tisztséget viselt.492 A család hírét Bocskai István híve, (II.) Ferenc váradi kapitány alapozta meg, akinek az 1659. június 13-án I. Lipóttól gró� címet493 nyert �a, (III.) Ferenc 1657–1658 között erdélyi fejedelem is volt. Az ő �ával, (III.) Lászlóval a családnak ez az ága kihalt. Az 1659-ben kapott gró� címeren a címerkép egy kék mezőben ágaskodó kétfarkú, a markában tartott karddal saját torkát keresztülszúró arany oroszlán (az ún. Rhédey-oroszlán) volt. Ha összefüggést feltételezünk az 1466. és az 1659. évi címerek között, akkor az oroszlán tekinthető a közös pontnak. (II.) Ferenc váradi kapitány (IV.) Pál nevű testvérének (III.) János nevű �ától származott le a család erdélyi, míg (V.) István nevű �ától a magyarországi ága. Az erdélyi ág 1744. november 13-án kapott gró� címet,494 míg a magyarországi ág 1808. október 28-án. 495 Az erdélyi ág grófságával együtt új, bővített 480 DL 61020. 481 A szakirodalom egyetért abban, hogy (II.) János apját Dózsának hívták, azonban I. Mátyás egy 1470. jan. 8-án kelt oklevelében az apját Pálnak nevezik (DL 61050.). Két megoldás lehetséges. 1. A kancelláriában elvétették a címerszerző Rédei János apja nevét. 2. Dózsa �a János nem azonos a címerszerző (II.) Jánossal. A zavart tovább növeli, hogy 1483-ból ismert egy bizonyos Szentmártonrédei Dózsa János is, akiről nincsenek további biztos adataink (DL 61072.). Feltehetően ő az egyike annak a két Rédei Jánosnak, akiket egy 1470-ben kelt oklevélben említenek (DL 45408.). Szentmártonrédei Dózsa Jánost ráadásul Komáromy családfáján sem lehet elhelyezni, ugyanis az általa ismert – feltehetően a 14. század végén született – (I.) János az oklevelekben 1414–1456 között mutatható ki, a kor egészségügyi viszonyait �gyelembe véve pedig kicsi az esélye, hogy 1483-ban még élt volna Ezek a példák is bizonyítják, hogy szükséges volna a család középkori genealógiáját pontosítani, azonban erre a kötet jellegénél fogva itt nem vállalkozhatom. Addig azonban – elfogadva az eddigi szakirodalom állítását – a címerszerző Rédei János apjának Szentmártonrédei/Szentdomonkosi Dózsa Miklóst tekintem. 482 Még élve említik: DL 61062. 483 DL 45934. 484 A Rédei Jánossal kapcsolatos okleveles adatokat összegyűjtötte: Bártfai 1905, 15–17. 485 ZsOkl VI., No. 1714. 486 DL 61062. 487 DL 19904. 488 DL 61107. 489 Jakó 1990, No. 2946. 490 DL 61109. 491 A középkorban létezett Felső/Nagyréde, valamint Alsó/Kisréde, amelyet egyháza után Szentmártonrédének is hívtak. Györffy III., 128–129. 492 Engel 1996, I. 45., 158., 508., 522.; C. Tóth–Horváth–Neumann–Pálosfalvi–W. Kovács II., 117., 120., 122–123., 403. 493 A gró� diploma szövegét ld. a Királyi Könyvekben: HU-MNL-OL-A 57 - 12. köt. - p. 225–228. 494 Az eredeti gró� diploma: HU-MNL-OL-P 1868 - 1. - No. 1. Digitális képei megtalálhatók az MNL OL címereslevél-adat bázisában: http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/2117 (hozzáférés ideje: 2018.12.13.). 495 Az eredeti gró� diploma: HU-MNL-OL-P 1881 - 1. - No. 27. Digitális képei megtalálhatók az MNL OL címereslevél-adat bázisában: http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/1535 (hozzáférés ideje: 2018.12.13.). 105
