Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XV. A Rédei család címereslevele, 1466
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 104 2019.01.16. 10:26:44 konainak, Szentmártonrédei Bertalannak 462 és Miklósnak, 463 továbbá a feltehetően vele rokonságban álló pleskóci Nagy Demeternek 464 és az ő atya�ának, Pleskóci Péternek. A Rédei 465 család az Aba nemzetségből származott, 466 a (II.) Jánosnak adományozott címer azonban teljesen eltér az Aba nemhez tartozó családok címereiből ismert vágásos, illetve sasos jelvényektől. A vörös oroszlános címer használatára az első adat 1469. március 3-ról származik, egy a címernyerő által erdélyi alvajdaként kiállított oklevél pecsétlenyomatáról.467 Az oklevél teljesen sablonos – az ugyanezen a napon kelt Nagy–Huszár-armáliséval468 az abból hiányzó „sub locorum et temporum varietate” szavaktól eltekintve szóról-szóra megegyező – szövege nem tartalmazza, hogy (II.) János miért kért és kapott a nemzetségi címertől teljesen eltérő címert magának, így ennek pontos oka nem állapítható meg. Véleményem szerint az új címer elnyerésének köze lehetett ahhoz, hogy Rédei 1465 november végén–december elején469 részt vett Szentgyörgyvár 470 ostromában. 471 I. Mátyás nem sokkal az ostrom után és alig egy hónappal a címeradományt megelőzően, 1466. január 9-én, Tolnaváron472 adományozta a Bódogházában473 lévő királyi jogot minden tartozékával együtt az ostrom során tett szolgálataiért Rédei Jánosnak, valamint Nagy Demeternek, (Szentrédei) Bertalannak és (Pleskóci) Péternek.474 Az ostromról az 1466ban kelt oklevélben nem esik szó, azonban egy 1473. szeptember 25-én kelt oklevélből egyértelműen kiderül, hogy Rédei az ostrom során tett szolgálataiért kapta meg 1466-ban a bódogházi birtokokat. 475 Rédei feltehetően már 1465 szeptemberében, Pécsett csatlakozott a Szlavóniába vonuló királyi sereghez, majd Szentgyörgyvár ostroma után Tolnaváron keresztül a királyi kíséret tagjaként vonult az uralkodóval Diósgyőrbe, ahol – feltehetően az ostrom idején tett szolgálataiért – új címeradományt nyert. 476 A címerek gyakran a címernyerő tulajdonságait, érdemeit jelenítik meg, így nem kizárt – bár nincs rá adat – hogy a címerben látható kosfej a vár ostromakor alkalmazott valamelyik ostromeszközt, például egy faltörő kost szimbolizál. Ezt támasztja alá, hogy az aries szó a klasszikus,477 valamint a középkori latinban478 egyaránt jelentette a kost, illetve a faltörő kost. A magyarországi középkori latinságban nincs rá példa, hogy az ariest faltörő kos értelemben használták volna.479 Nem kizárt azonban, hogy a humanista Zrednai (Vitéz) János vezette kancellárián ismerték a szónak ezt a klasszikus jelentését. Ebben az esetben a címer a magyarországi humanizmus címerfestészetet befolyásoló korai példájának is tekinthető. A fenti gondolatmenet alapján a címerkép úgy magyarázható, hogy két oroszlánként harcoló vitéz egy faltörő kost tart, azaz gyakorlatilag Szentgyörgyvár ostromának egy jelenetét láthatjuk a pajzsban. 462 Feltehetően az onos az 1488-ban Heves vármegye választott nemesi esküdtjeként említett Rédei Bertalannal. C. Tóth– Horváth–Neumann–Pálosfalvi–W. Kovács II., 122. 463 1456. máj. 20. előtt születtek, apjuk Rédei (I.) János, anyjuk pedig egy Anna nevű asszony volt. (DL 61026.). Halálozásuk időpontja nem ismert, az utolsó biztos adat 1480. aug. 14-ről származik róluk. (DL 61071.). Ha a címereslevélben említett Bertalan azonos az 1488-ban esküdt Bertalannal, akkor 1488. ápr. 15-e után halt meg. Ismert még egy Rédei Miklós 1488. máj. 12-ről, aki Komáromy András véleménye szerint a címerszerző (II.) János testvére, (V.) Miklós volt, de ezt semmi sem támasztja alá. 464 DL 61031–61032. 465 A 18. századig a Rédei, később pedig a Rhédey alakot használom. 466 Csoma 1904, 17. 467 Csergheő 1890a, 85. Az 1469. márc. 3-án kelt oklevél eredeti példányát ma Nagyszebenben, a Román Nemzeti Levéltár nagyszebeni �óklevéltárában (Arhivele Naționale ale României – Sibiu) őrzik. Az MNL OL-ben őrzött fényképmásolaton nem látható a címer (DF 244931.). A pecsét leírását és további példákat ld. Körmendi 2011, 113–114., 121–122. 468 Ld. a jelen kötetben a No. XVI. alatt. 469 Horváth 2011, 80. 470 Ma Ðurđevac, Horvátország. 471 Az ostromról ld. Pálosfalvi 2001, 466–467. 472 I. Mátyás ugyanezen a napon adományozta Rédei Jánosnak, pleskóci Nagy Demeternek, (Pleskóci) Péternek és Szentmár tonrédei Bertalannak a magvaszakadt bódogházi Zubor Pál bódogházi birtokrészét (DL 61032.). 473 Ma Boldog, Heves megye. Csánki Dezső tévesen Rédei Gábort írt birtoknyerőként. Csánki I., 26. 474 Az oklevél szövege nem említi Szentgyörgyvár ostromát, az adományozottak közt nem szerepel Szentmártonrédei Miklós (DL 61031.). 475 DL 61059. 476 Horváth 2011, 79–80. 477 TLL II., 572–573. 478 MLW II., 949. 479 1. kos, ürü; 2. Kos csillagkép; 3. szakállas puska támasza értelemben használták. MKLSz I. 239. 104
