Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ Az Új Magyar Központi Levéltár jelen tanulmánygyűjteménnyel közleményeinek harmadik kötetét jelenteti meg. 19B2, 1985 után azzal lép a nyilvánosság elé, hogy számot adjon az elmúlt három év legfontosabb eredményeiről, elsősorban a tudományos kutatás és a módszertani munka területén, bepillantást nyújtva egyéb szakmai tevékenységbe is. Az elmúlt három év döntő jelentőségű volt levéltárunk életében. A legfontosabb eseményt kétségtelenül az jelentette, hogy hosszú évek, többszörös prolongációk után a Budapesti Műszaki Egyetem Kollégiuma elköltözött és az ily módon megüresedett épület egészét a levéltár és más intézmények vehették birtokba. Intézményünk 2600 m hasznos területhez jutott, am} lehetőséget ad gyűjteménygyarapítási feladataink teljesítésére. Levéltárunknak mint az épületkomplexum területének legnagyobb részét birtokló intézménynek kell ellátnia az épület kezelői funkciókat. Minthogy rajtunk kívül 9 intézmény működik még az épületben s tekintve, hogy a főváros egyik legnagyobb objektumáról van szó, amelynek nem csekély része még háború utáni romos állapotokat tükrözi, a levéltár új szervezeti egységeként hatékonyan funkcionálni képes gondnokságot kellett létrehoznunk. Egyidejűleg iratátvételi kötelezettség teljesítése érdekében az utóbbi két évben kb. 3.000 polcfolyóméternyi raktárt rendeztünk be, (ezek közül néhányat csupán ideiglenes jelleggel tudtunk kialakítani), és gondoskodnunk kellett a most már gondnoksággal kibővített Gazdasági Műszaki Osztályunk mintegy 100 m -nyi munkahelyiségeinek kialakításáról is. További nem csekély erőfeszítést igényelt a levéltárunkban is létrejött Polgári Fegyveres Őrség megszervezése és elhelyezési körletének kialakítása. A Polgári Fegyveres őrség létrehozásával és a raktáraink jelentós részében felszerelt tűz- és behatolás jelzőrendszer segítségével az utóbbi időkben csaknem megháromszorozódott iratállomány őrzésével kapcsolatos gondunkat oldottuk meg. A leírtakból természetszerűen következett a személyi állományunk öszszetételében bekövetkezett lényeges változás is. A szakalkalmazotti létszámnak változatlanul hagyása mellett az őrzési és épületgondnokolási feladatok mintegy 45 fővel növelték meg a levéltár személyi állományát. Az elmúlt 3 évben iratállományunk 2783 fm-rel gyarapodott. Az átvett irategyüttesekkel jelentősen emelkedett a levéltári állomány információ értéke. Túlnyomóan az e tekintetben elsődleges XIX. fondfőcsoportban történt az állománygyarapodás. A külügy, pénzügy, igazságügy, az építési és városfejlesztési, művelődési, a belkereskedelmi minisztériumok, illetve jogelődeik iratait vettük át. Jelentősen gyarapodott a XVIII. fondfőcsoporthoz tartozó Központi Népi Ellenőrzési Bizottság fondja és most vettünk át első ízben iratokat az Országos Anyag- és Árhivataltól. A Magyar Rádiótól, a Magyar Filmintézettől, a Magyar írók Szövetségétől átvett iratok is jelzik a gyarapodás minőségi szintjét. A nagyvállalati területről néhányat kiemelve: A Borsodi Szénbányák, a Bakonyi Bauxitbánya, a Mecseki Szénbányák, a Lenin Kohászati Művek iratait vettük át. Ha a számítottnál lassúbb ütemben is, de folytatódott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége által indított településfotózási akció gyűjteményeinek kialakítása.