Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)
I. Levéltári kérdések
A Hoover Intézetben őrzött iratokból egyértelműen kitűnnek a lemondás okai: a politikai alapállásában leginkább a kisgazdapárthoz közelálló Kertész István már korábban is csak a békeelőkészítő munkálatok miatt, illetve az ország érdekében kifejthető tevékenység reményében hagyta figyelmen kívül az 1945 utáni hazai politikai változások, elképzelésétől eltérő irányú fejleményeit. Nagy Ferenc lemondatása, illetve a diplomata kar egy részének 1947-es emigrálása után már egyértelműen látta a viszonyokban fordulatszerűén végbement változásokat. Mint említett, 1947. jún. 8-i telexében a Külügyminisztériumnak megírta: "Tisztelettel közlöm, hogy nem küldöm el a disszidáltak magatartását súlyosan elítélő nyílt táviratot és levonom ennek következményeit". De még ekkor sem volt ellenséges, amint azt a telex további sorai tanúsítják: "Mivel jelenlegi súlyos helyzetben nem akarok kormányzatnak nehézséget okozni, betegszabadságra megyek ..." 1947. augusztus közepén nyolcoldalas levélben fejtette ki helyzetértékelését Bolgár Elek külügyminiszter-helyettesnek , és e dokumentumból kitűnik, hogy minden kedvezőtlen tapasztalata ellenére még ekkor is arra gondolt, hogy "feltűnés és minden demonstráció nélkül" tudományos pályát választ. Választglevelére nem kapott, sőt nem sokkal később felfüggesztették állásából . Csak ezt követte lemondása és emigrálása. 1948 februárjától élt az Egyesült Államokban. Két évig a Yala Egyetemen jogi vendégprofesszor volt, majd - egészen a közelmúltban bekövetkezett haláláig - az Indiana állam beli Notre Dame Egyetemen tanított jogot, kormányzati, politológiai ismereteket. Diplomáciatörténettel foglalkozott, és még 9 ,1953ban könyvet publikált a háború alatti és utáni magyar külpolitikáról. Kertész István Hoover Intézetben őrzött iratainak döntő többsége Amerikába érkezése után keletkezett, így jórészt a magyar emigrációval való kapcsolattartásából ered, illetve tudományos, publikációs tevékenységével áll kapcsolatban. így például a 133 doboznyi anyagból 45 doboz sajtókivágások gyűjteménye. Az 1948 előtti időszakban keletkezett, zömében békeelőkészítéssel foglalkozó iratok, illetve tanulmányok túlnyomó többsége megtalálható az UMKL említett állagaiban. így tehát ez a fond csupán kiegészíti Kertész István magyarországi tevékenységének dokumentumait. Befejezésként érdemes néhány szót szólni a Hoover Intézet Levéltárában folytatható kutatások feltételeiről. A kutatási engedélyt, jelentéktelen formaságok után, azonnal kiadják, s a kért anyagot egy órán belül kézbe lehet venni. A kutatóteremben ott áll a xeroxgép, amelyet pénzbedobással, vagy elektronikus jelekkel ellátott műanyag lapocskával ("bérlettel"), maguk a kutatók kezelnek. Egy oldal másolásának ára 10 cent. (A könyvtárban és az egyetemi könyvtárakban hasonló módon és árfolyamon működtethetők az önkiszolgáló xeroxgépek, de az egyetemek közelében található, a hallgatók és tanárok kiszolgálására berendezkedett műhelyekben ennél sokkal alacsonyabbak az árak, 1000 oldal feletti másolás esetén egy oldal pl. már csak 2 cent.) Az elmondottakból világosan látszik, hogy a Hoover Intézetben nemcsak az ott dolgozó kutatók, könyvtárosok, levéltárosok, adminisztrátorok munkafeltételei ideálisak, hanem a levéltári kutatóké is. Nem hinném, hogy újdonságot mondok, inkább csak megerősíteni szándékozom mások hasonló benyomását: még a kevéssé költségigényes történeti kutatások terén is - nem beszélve a természettudományokról, alkalmazott tudományokról, vagy a technika és eszközigényes társadalomtudományokról - nagyban javul a munka "hatékonysága"
