Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

III. Krónika

üzembe helyezése és a szállítási feltételek javulása után lehetett végezni. A hároméves terv folyamán már jelentősen növelték a pormentes burkolatú főúthálózatot és a bekötőutak hosszát is. (A háború előtt a közutaknak csak 10%-a, vagyis 3039 km volt pormentes.) Jelentősek a közutak államosítására vonatkozó dokumentumok. (1950. jan. l-ig, az addig túlnyomórészt törvényhatósági vagy községi kezelésben levő közutakat államosították!) A háború előtt ugyancsak fejletlen gépjárműközlekedés már 1947. március végén majdnem elérte az 1938. évi színvonalat. 1938-ban 35045 db, 1947-ben 31930 db a gépjárműállomány. 1949 júniusára azonban az autóbuszok száma majdnem négyszeresére emelkedett: 225-ről 893-ra. a személygépkocsiké pedig 8066-ról 12197-re. A TEFU NV megalapítása, a MÁVAUT önálló nemzeti vállalattá alakítása és a MATEOSZ bérfuvarozóként bekapcsolása után az ország teherkocsi parkjának zöme a KPM közvetlen irányítása alá került. A hajózás megindulása A hajópark helyreállításának döntő eseménye volt - a levéltári iratok tanúsága szerint, - hogy az amerikai kormány 1946 végén, 1947 elején visszaadott 185, a Szovjetunió pedig 46 - a Felső-Dunára hurcolt - kereskedelmi hajót és ezzel a korábbi hajóállomány zöme visszakerült Magyarországra. A hajózás hároméves terve célul tűzte ki, hogy 1950-re a magyar hajópark alkalmas lesz a belföldi és nemzetközi viziszállítás lebonyolítására. A nagy állami hajózási vállalatok mellett - MESZHART, MFRT, DTRT, BHRT - a "kishajózok" szövetkezeteket alkottak, 1948. márc. 11-én pedig megalakult országos szervük a MAHAJOSZ. A légi közlekedés újjászervezése A légi közlekedés újjászervezésének első nagy eseménye a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZ0VLET) létrehozása volt 1946. márc. 29-én. 1947-ben és 1948-ban a MASZ0VLET forgalma már túlszárnyalta az 1941. évit. A hároméves terv a budaörsi és ferihegyi repülőterek újjáépítését tűzte ki célul. Nagy beruházások eredményeként a ferihegyi repülőtér - Magyarország legnagyobb korszerű légi kikötője - 1950. máj. 7-én nyílt meg. Összefoglalva

, megalapíthatjuk, hogy - bár közlekedésünket az elmúlt három és fél évtizedben is gyors fejlődés jellemzi, - mégis az 1945-1949 között eltelt öt év "a magyar közlekedés történetének legmozgalmasabb időszaka volt." Teljesítménye a hároméves terv végére jelentősen meghaladta a háború előttit. Ez a dinamikus fejlődés pedig "előfeltétele volt az egész ország gazdasági, kulturális és szociális újjáépítésének." A dokumentumok gondos összeválogatása mellett, a kötet szerzőjét dicséri a monográfiának is beillő bevezető a magyar közlekedés fejlődésének múltjáról, valamint a dokumentumok szövegét kísérő alapos tudományos apparátus is. Az UMKL és a KPM támogatásával megjelent kötet igen fontos kútfője a közlekedés történetének és tanulmányozása hasznos lesz az ágazat tervezését, irányítását végző gazdasági szakembereknek és vezetőknek egyaránt . Lekli Béla