Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

tartalmazzák a legoptimálisabban az adott területre vonatkozó adatokat, illetve egyezőség esetén honnan lehet kevesebb utánnajárással azokat begyűjteni, figyelembe véve azt is, hogy a nyilvántartás alapját képező irat mely tanácsi szinten található. (A tanácsi szintek meghatározásánál az 1983. december 31-e előtti állapotot tekintettük irányadónak.) Az igazgatási ágazatonként összeállított jegyzéken ezt a következő variációkban fogalmaztuk meg: 1./ Minden tanácsi szinten; 2.1 Csak a megyénél; 3. / Csak a járásnál; 4. / Csak a városnál; 5. / A járásnál, városnál és nagyközségnél; 6. / Csak a járásnál és városnál; 1.1 Minden helyi tanácsnál (város, nagyközség, község); 8. / Csak városnál és nagyközségnél; 9. / Járásnál és a helyi tanácsoknál is megőrzendő. A jegyzékben nemcsak a ma "élő" nyilvántartások szerepelnek, hanem 1950-ig visszamenőleg - a már megszűntek is. A jelenleg használatos, kötelezően előírt nyilvántartásokat az elnevezésük után található "(x)"-el jelöltük. Ezek körének meghatározása a már idézett Tanácsok Közlönye 1987. évi 9. számának 360-372. oldaláig található jegyzék alapján történt. Az 1985-ös nógrádi tapasztalatok szerint 1950-től hatályban lévőket "(xx)"-el jelöltük meg. A nyilvántartások megnevezése után utalunk a jogszabályokra, melyek először rendelték el azok vezetését. Ahol ezt nem sikerült kideríteni vagy a Nógrád megyei tapasztalat szerint a vezetésüket elrendelő alapjogszabályok hatálybalépése előtt is léteztek (esetleg lehet korábbi jogszabály is, de ezt nem sikerült felkutatni), ott erre zárójelbe tett évszámmal utalunk. A feladat- és hatásköröknek egyes tanácsi szintek, illetve igazgatási ágazatok közötti változása esetén a nyilvántartást annál az ágazatnál szerepeltetjük, ahol annak vezetését az első jogszabály elrendelte (pl. a tolmácsok nyilvántartása 1962-ben a művelődési szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozott, 1986-tól viszont az igazgatási osztályokéba, az említett rendezési elv alapján a művelődési ágazatban található meg). A nyilvántartások begyűjtésénél, sorsuk figyelemmel kísérésénél számolni kell a közigazgatás nagyobb átszervezéseivel is. 1950-től a 60-as évek második feléig a községek csekély önállósága miatt a járási tanácsi - majd a hivatali - irattárakban találhatók meg a helyi tanácsokra vonatkozó nyilvántartások is (pl. iparlajstromok), kivéve azokat, amelyeket "természetükből" fakadóan csak a községi tanácsok vezethettek. A 60-as évek közepétől a helyi tanácsok önállóságának növelésével csökkent a járások közvetlen irányító szerepe, számos hatáskör a községi tanácsokhoz került, amit a nyilvántartások minősítésénél is figyelembe kell venni. A járási hivatalok megszűnését követően már csak kétszintű igazgatási szervezettel kell számolni, sőt pl. 1979-től a megye vette át a mezőgazdasági feladatok jelentős részét, az ágazatnak önálló szakigazgatási szervezete alsóbb szinten ezt követően megszűnt, ezért a mezőgazdasági jellegű nyilvántartások többsége 1979 után csak a megyénél található. Ezeket a változásokat a mellékelt lista nem tudja eléggé árnyaltan tükrözni, figyelemmel kísérése a