Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

III. törvény, amely szerint az építésügyi igazgatás körébe az alábbi feladatok tartoztak: a/ a regionális rendezésre, a településhálózat fejlesztésére, továbbá a városok és községek rendezésére vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; hj az épületek, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - a műtárgyak és más építmények megépítésére, használatára, jó karban tartására, felújítására, átalakítására, bővítésére és lebontására vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; c/ a területrendezés tervezése, továbbá az építmények műszaki tervezésével és típustervezésével kapcsolatos tevékenység szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése, valamint az építéstervezésre vonatkozó tervezési szerződés és díjszabás rendszerének megállapítása; d/ az építmények kivitelezésével kapcsolatos építőipari tevékenység szabáTyozása, szakirányítása és ellenőrzése, továbbá a kivitelezés vállalati feltételeinek és az építési szerződés, valamint az építőipari költségvetés és árvetés rendszerének megállapítása; e/ az építésügy körébe tartozó kutatás és kivitelezés célkitűzéseinek megállapítása, e munkák szabályozása, szakirányítása, összehangolása és ellenőrzése; f/ árszabályozási hatáskör gyakorlása az építéstervezés, az építmények kivitelezésénél és az építésügyi kutatás körében; g/ az építési anyagok, szerkezetek és építési módok és az építőipari szerelvények tipizálása és szabványosítása, azok alkalmazásának szabályozása, valamint az építőipari gyártmányok minőségi vizsgálata és ellenőrzése; h_/ a műemlékvédelem; i/ a belterületi fásításra és parkosításra, továbbá a közterületek használatára vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásának ellenőrzése. A törvény végül kimondta, hogy a legfelsőbb építésügyi szakigzgatási szerv az építésügyi miniszter. Fenti törvény végrehajtási utasításaként jelent meg a 30/1964. (XII. 2.) Korm. sz. rendelet, amely hangsúlyozta, hogy a területrendezés, a műemlékvédelem, a típustervezés irányítása, szervezése és ellenőrzése szintén az építésügyi miniszter feladata, aki fő és szakfelügyeletet gyakorol a tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei felett, megállapítja azok szervezeti felépítését és működési szabályait. Felügyeli az építéstervezési és az építőipari tevékenységet, meghatározza az építőipari szövetkezetek, az állami szervek, társadalmi szervezetek, illetve szövetkezetek szervezésében működő építőipari részlegek és kisiparosok tevékenységére vonatkozó szabályokat. 1963-1967 között a feladatkör - hatáskör módosításokon túlmenően több változtatást hajtottak végre az Építésügyi Minisztériumban. 1964. márc. 15-i hatállyal a 22/1964. (Ép. Ért. 11.) ÉM sz. utasítás Építésiparosítási Ónálló Osztály szervezését rendelte el. Az osztály feladata a minisztérium építésiparosítási politikájából adódó - a miniszter által meghatározott - elvi és gyakorlati feladatok koordinálása volt. 1965 elején az 1/1965. (Ép. Ért. 2.) EM sz. utasítás a mérésügyi szolgálat, ill. a mérésügyi feladatok megjavítása céljából a Műszaki Fejlesztési Főosztály feladatkörébe utalta a minisz-