Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
gazdálkodási csoportot állítottak fel. A csoport feladata volt: a/ a termelési igazgatóságok által megállapított helyiségigények ügyében hatósági szervek előtti képviselet; b/ intézkedés a megüresedett helyiségek tekintetében; c/ a minisztérium területén belül az igazgatóságok között a helyiségigények kielégítése, vita esetén javaslattétel; d/ a vállalatok helyiségigényével kapcsolatos beruházási hiteligényekben vélemény nyilvánítása; e/ a helyiségnyilvántartás folyamatos vezetése. Márciusban a Minisztériumi Titkárságon belül Dolgozók Bejelentéseinek Irodája néven osztályt szeryeztek az állampolgárok bejelentéseinek és panaszainak kivizsgálására . 1954 tavaszán megjelent a 2025/10/1954. MT sz. határozat, amely az államapparátus szervezeti formájának egyszerűsítését, a minisztériumokhoz tartozó szervek munkájának egyszerűsítését, létszámleépítést és mindezek megvalósítására racionalizálási bizottságok megszervezését rendelte el. Az Építésügyi Minisztériumban már a határozat megjelenése előtt megalakult a Területi Racionalizálási Bizottság, melynek munkáját követően a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok alkalmazotti létszámából fél év alatt négy és félezer embert bocsátottak el, ugyanezen idő alatt 11 építőipari trösztöt és 73 vállalatot szűntettek meg. Az átszervezés érintette a minisztérium szervezetét is. A Munkásellátási és Munkavédelmi Önálló Osztályokat beolvasztották a Munkaügyi Főosztályba, melynek szervezete 1954. VI. 1-tól a következő lett: Bér és Normaosztály Munkaerőgazdálkodási Osztály Munkásellátási Osztály Munkavédelmi Osztály Munkaverseny és Sztabanov fejlesztési csoport Szakoktatási csoport Ugyanekkor az Oktatási Önálló osztályt beolvasztották a Személyzeti Főosztályba, melynek neve Személyzeti és Oktatási Főosztályra változott, és két osztályból állt/ 1 ' 1954-1956 között több határozat szabályozta az építésügyi miniszter szakmai felügyeleti, illetve árszabályozási jogkörét. A 2080/2B/1954. MT sz. határozat a miniszter szakmai felügyeleti jogkörét az egész építőipar egységes műszaki vezetésének és bérezésének biztosítása érdekében a teljes állami és szövetkezeti építőiparra kiterjesztette. Kivételt képezett ez alól a vasútépítés, a közforgalmi útépítés, a bányaépítés, az elektromos művek és távvezetékek szerelése, továbbá a KPM közlekedési jellegű építkezéseinek járulékos beruházásai. A miniszter építőipari szakfelügyeleti jogkörének gyakorlását a 162/1954. ÉM sz. utasítással az Általános Üzemi Osztály feladatkörébe utalta. 1956 januárjától a 2011/1956. (I. 12.) MT sz. határozat az építésügyi miniszter szakfelügyeleti jogkörét az építőipari és az építési tervezésre is kiterjesztette. A határozat a továbbiakban kimondta, hogy a miniszter látja el az árhatósági feladatokat is, sőt ezen jogköre a házilagos építkezésekre is vonatkozik.
