Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

A minisztérium ebben a szervezeti formában csak néhány hónapig működött. A júniusi párthatározat, majd az ezt követő kormányprogram után ismét átszervezték a gazdaságirányítás felsőbb szerveit. Ennek során az Építésügyi és az Építőanyagipari Minisztériumot összevonták (1953. évi VI. törvény), és az ÉM szervezete az alábbiak szerint alakult: 1. Nagyipari Létesítmények Igazgatósága (Szacski János) 2. Középipari Létesítmények Igazgatósága (Kaunitz Béla) 3. Központi Lakás és Középítési Igazgatóság (Kisvári János) 4. Országos Lakás és Középítési Igazgatóság (Seregély Aladár) 5. Szerelőipari Igazgatóság (Misóka Tibor) 6. Gépesítési Igazgatóság (Mekis László) 7. Tervezési Igazgatóság (Lux László) 8. Segédipari Igazgatóság (Tompa Mátyás) 9. Téglaipari Igazgatóság (Gasinszky János) 10. Cementipari Igazgatóság (Talabér József) 11. Betonelemgyártó Igazgatóság (Baksay Zoltán) 12. Kő- és Kavicsipari Igazgatóság (Petróczi János) 13. Üvegipari Igazgatóság (Szokup Lajos) 14. Finomkerámia és Csiszolókorongipari Igazgatóság (Simő József) 15. Anyagellátási és Értékesítési Igazgatóság (Csákvári Pál) 16. Szállítási Igazgatóság (Hajnal Jenő) 17. Lakásépítési Igazgatóság Főosztályok Minisztériumi Titkárság (Pintér László) Gazdasági Hivatal (Török János) Személyzeti Főosztály Minisztériumi Főkönyvelőség (Simor János) Terv és Statisztikai Főosztály (Gerő István) Beruházási Főosztály Munkaügyi Főosztály (Láng László) Műszaki Főosztály (Sebestyén Gyula) Tanácsi Építőipari Főosztály (Papp Lajos) Önálló osztályok: Oktatási Osztály (Kálmán Ferenc) Munkavédelmi Osztály Munkásellátási Osztály (Völgyi Ervin) .., Általános Üzemi Osztály (Kurucz János) ' 1953 végén a minisztériumban Központi Energiagazdálkodási Csoportot szerveztek a tárca energiaügyeinek összefogása, összehangolása és egységes irányítása érdekében. 1954 január elsején lépett hatályba a város és községrendezés munkájának megjavításáról szóló 2083/31/1953. MT sz. határozat. Ennek értelmében a vidéki és budapesti tanácsi építő és tatarozó vállalatok, valamint az Építésügyi Minisztérium XIII. Tanácsi Építőipari Főosztán lya a Könnyűipari Minisztérium irányítása és főfelügyelete alá kerültek. ' Egy hónappal később az 1954. évi III. törvény értelmében megalakult a Város és Községgazdálkodási Minisztérium, amely átvette a főosztályt és a tanácsi vállalatokat a Könnyűipari Minisztériumtól. 1954 első felében két kisebb szervezési változtatást hajtottak végre az Építésügyi Minisztériumban. A Gazdasági Hivatalon belül Lakás és Helyiség-