Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

1952 elején az építő és építőanyagipart, mint ágazatot, szervezetileg is szétválasztották, és az 1952. évi IV. törvény alapján febr. 1-i hatállyal Építőanyagipari Minisztériumot szerveztek. Az új minisztérium szervezetének és ügykörének megállapításáról szóló 2008/3/1952. MT sz. határozat értelmében az Építésügyi Minisztérium átadta a IX. Mész, Cement és Azbesztcement, a X. Tégla és Cserépipari, valamint a XI/A. Épületelemgyártó Főosztályokat és a felügyeletük alá tartozó vállalatokat. Az új minisztérium átvette a Közlekedésügyi Minisztérium XIV. Kő- és Kavicsbányászati Főosztályát és annak vállatait (kivéve a nedveskavics bányászatot), valamint a Könnyűipari Minisztérium XVIII. Finomkerámia és Üvegipari Főosztályát és annak vállalatait. Az anyagipar központosításával az állandósult anyagellátási nehézségeken kívántak segíteni; a minisztérium másfél éves működése azonban bebizonyította, hogy pusztán átszervezéssel ezt a problémát megoldani nem lehet. 1952. jún. 30-tól a 72/1952. ÉM sz. utasítás értelmében

8/ a XII. Anyaggazdálkodási és Szállítási Főosztályt Anyagellátási Igazgatósággá szervezték át. Az igazgatóság feladata a magasépítő és szakipar, valamint a tanácsi építő és tatarozóipar anyagellátásnak biztosítása, a minisztérium főfelügyelete alá tartozó vállalatok termékeinek értékesítése, valamint az Építésügyi Minisztérium részére biztosított anyagokkal kapcsolatos fuvarozási feladatok ellátása. 1952 őszén a 356/27/1952. NT sz. határozat értelmében az Építésügyi Minisztériumban Munkavédelmi, illetve Munkásellátási önálló Osztályt szerveztek. A Munkavédelmi Osztály feladata a munkavédelmi és balesetelhárítási ügykör ellátása, a Munkásellátási Osztály feladata pedig a minisztérium irányítása alatt álló vállalatok és egyéb szervek dolgozóinak szocialista normák szerinti ellátása, illetve ennek megszervezése és ellenőrzése. Ugyanezzel a határozattal megszűntették a Személyzeti Főosztályt, és Személyzeti,, illetve Oktatási Önálló Osztályokat szerveztek. 1952 őszén létrehozták az Általános üzemi Osztályt, melynek feladatkörébe a katonai légvédelmi és polgári védelmi létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos ügyek tartoztak, valamint az építő kisiparosok ügyei. ' 1953. jan. 1-ével a 157/1952. ÉM sz. utasítás értelmében a IV. Gyárépítési Főosztályt kettéválasztották, s megszervezték a IV/A. Középipari Létesítmények, ill. a IV/B. Nagyipari Létesítmények Igazgatóságát. Ugyancsak jan. 1-től a XI/B.,Épületasztalosipari Főosztály neve XI/B. Segédipari Főosztályra változott.

LU 1952 nyarán a Minisztertanács határozatot hozott a szervezeti és működési szabályzatok rendszeréről. Ennek megfelelően 1953. jan. 1-i hatállyal életbe lépett az Építésügyi Minisztérium első szervezeti és működési szabályzata. Eszerint a minisztérium feladata a következő volt: a/ az építőipari és ipari termelés irányítása és fejlesztése; F/ a műszaki tervezés irányítása és fejlesztése; c/ az építőipar tervének elkészítése és a tervek végrehajtásának ellenőrzése; 1 ú/ a minisztérium és felügyelete alá tartozó ézervek beruházásainak előkészítése, lebonyolításának irányítása és ellenőrzése; e/ a munkaerőgazdálkodási és bérügyek irányítása és ellenőrzése; T/ a munkaverseny feltételeinek megteremtése és a munkaverseny megszervezése ; o/ az építőipari gépesítés, előgyártás, szabványosítás, kutatás, norma-