Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

szerveztek, melynek vezetője az ÉM-ben 1950. szeptembertől Révai Gyula lett. Az új főosztály feladatköre a határozat szerint a következő volt: minisztertanácsi, népgazdasági tanácsi, kollégiumi előterjesztések elkészítése, ill. véleményezése, az egyes főosztályok által készített jogszabálytervezetek felülvizsgálata, koordinálása, fontosabb értekezletek előkészítése, a sajtó tájékoztatása. 1950-ben két népgazdasági tanácsi határozat is foglalkozott az Építésügyi Minisztérum racionalizálásával. A 378/21/1950. NT sz. határozat a tanácsi közigazgatási hálózat kiépítésével összefüggésben szabályozta az építésügyi hatósági jogkörök gyakorlásának kérdését. Eszerint a megyei tanácsok megalakulásával az építésügyi igazgatási ügyekben a miniszter másod- és harmadfokon gyakorolt jogköre megszűnt, és a minisztérium feladata az általános irányítás; magánosok fellebbezési ügyeivel nem foglalkozott. A határozat részletezte azokat az ügyköréket, amelyekben a helyi önigazgatási szervek voltak hivatottak dönteni. Az ÉM szervezésével és racionalizálásával foglalkozó 431/22/1950. NT sz. határozat az alábbi szervezeti változtatásokra kötelezte a minisztériumot: - az új közigazgatási számrendszer bevezetésével a központi segédhivatal megszűnt, helyette a főosztályokon iktatóirodákat szerveztek; - megszűnt az ÉM kötbérbizottság, a lakásmegosztás és fellebbviteli bizottság, az építkezések becslési kulcsszámainak megállapítását végző bizottság, valamint a tégla- és cserépipari községi vállalatok pénzügyi albizottsága; - a minisztérum apparátusát három csoportra kellett osztani, és egy-egy csoportfőnök irányítása alatt az alábbi csoportokat szervezték: Általános (funkcionális) Csoport: Terv és Beruházási, Pénzügyi, Munka és Bérügyi, továbbá Tervezési Főosztályok; Kivitelezési Csoport: Gyárépítési, Lakásépítési, Épületszerelőipari és Műszaki Főosztályok; Anyagtermelő és Szállító Csoport: Tégla- és Cserépipari, Épületelemgyártó, Anyag és Szállítási, továbbá Belső Ügykezelési Főosztályok; (A Majdan Pál, majd Pálenyik Ferenc vezetésével működő Belső Ügykezelési Főosztály az Építésügyi Értesítőben többször is szerepel, iratok viszont nem jelzik létezését.) - A miniszter közvetlen irányítása L

alatt maradt a Személyzeti Főosztály, az Ellenőrzési Osztály, a Minisztériumi titkárság; - megszűnt a Falusi Osztály, mint önálló osztály, helyette 6 főből álló csoportot szerveztek a Tervfőosztályon belül, amely a falusi lakásépítés elvi kérdéseivel foglalkozott; - a dokumentációs osztályt sajtóosztállyá szervezték át; - a határozatot október l-ig kellett végrehajtani. A megszűntetett számvevőség helyébe szervezett decentralizált pénzügyi osztályokat egy főosztállyá vonták össze, vezetője Hoch Artúrné lett. Bevezették a csoportszámos iktatást és a decentralizált iratkezelést, megszűntették a központi segédhivatalt. Az átszervezések azonban nem fejeződtek be 1950 őszén. A XI. Szakipari Főosztály neve Épületelemgyártási Főosztály lett, majd kettéválasztották, XI/A. Épületelőgyártási és XI/B. Épületasztalosipari Főosztályra. Megszervezték a XIII. Tanácsi Építőipari Főosztályt, melynek feladata a tanácsi építőipari és építésügyi szakigazgatási hálózat