Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
RÚZSAI ÁGNES: AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM SZERVEZETE (1949-1967) Az 1947-1949-ben végbement politikai fordulatot követően a gazdaságpolitika új útjainak kialakításával megkezdődött a gazdaságirányítási rendszer kiépítése. Ennek részeként 1949-1950 folyamán új minisztériumokat alapítottak, ill. a korábbiak új nevet, más feladatokat kaptak. Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumot az 1949. évi XV. törvény 5. §-a alapján 1949. jún. 11-től Építésügyi Minisztériummá szervezték át. Az új minisztérium feladatkörét, hatáskörét, alapítását követően jogszabályok nem határozták meg. Az 1950-ből származó első ügykörjegyzék szerint a minisztérium hatáskörébe a magas- és mélyépítési, város és tájrendezési ügyek, az építőipari anyag- és árszabályozás, az építkezések gazdasági és pénzügyi feltételeinek biztosítása, a középítkezések és közmunkák intézése, az ügykörébe vont ügyekkel kapcsolatos kisajátítások, építésrendészeti szabályozások, a műszaki szakszolgálat, az építésügyi hatósági jogkör gyakorlására kiépítendő új szervek felügyelete, végül az építőipar és az építési vállalkozó ipar tekintetében a kormányhatósági jogkör gyakorlása tartozott. A hatáskörök felsorolásából nyilvánvaló, hogy az új minisztérium inkább államigazgatási, mintsem gazdaságirányítási funkciókat látott el. Az új minisztérumi szervezet csak néhány hónappal később alakult ki véglegesen. 1949 második felében elsősorban az építőiparra az első ötéves tervben háruló feladatok ellátásához szükséges szervezeti változtatásokat hajtották végre. Átszervezték a magasépítési tervezés szervezetét, a korábbi Magasépítési, illetve Ipari Tervező Irodák helyett hat Épülettervező Nemzeti Vállalatot szerveztek (139/8/1949. NT). Az 1948: 25. törvény alapján államosított, illetve az azt követően állami kezelésbe vett építő- és építőanyagipari vállalatokból nemzeti vállalatok sorát hozták létre. Négy új Építőipari Központot szerveztek a nemzeti vállalatok irányítására (163/8/1949. NT). A területrendezés hatásköri hovatartozását a Népgazdasági Tanács ebben az időszakban két ízben is rendezte (138/8/1949. NT, illetve 366/19/1949. NT). Az Építésügyi Minisztérium államigazgatási funkcióit a 376/19/1949. NT sz. határozat a tanácsi közigazgatás megszervezéséig a minisztérium feladatkörében tartotta, bár az Építésügyi Igazgatóságok 1950. jan. 1-én történt megszüntetésével egyes hatósági feladatokat a megyei és városi törvényhatóságok vettek át. A minisztérium első központi szervezeti beosztását a 262/13/1949. NT sz. határozat alapján a 150. sz. miniszteri körrendelet a következőképpen szabályozta (zárójelben a főosztályvezetők neve). A miniszter felügyelete alá tartozott a Miniszteri Titkárság, Ellenőrzési Osztály (Papp Lajos), Sajtócsoport, továbbá I. Elnöki Főosztály (Korcsy Oőzsef) Hatáskörébe tartoztak a minisztérium általános igazgatásával, dologi szükségleteinek biztosításával, adminisztrációjával kapcsolatos ügyek. Tagozódása:
