Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

CSAPÓ MÁRIA: A HELYI IPAR MINISZTÉRIUMA SZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI (1952-1953) Az 1949. évi XV. sz. tv. megszűntette az egységes Iparügyi Minisztériumot és elrendelte két ipari miniszstérium felállítását. Ezzel megkezdődött az újabb és újabb ipari minisztériumok szervezése;.1952 végére már két ipari minisztérium - köztük a hdlyi iparé - működött. 7 A Helyi Ipar Minisztériuma az 1952. évi 1. sz. tvr. alapján jött létre. Az Elnöki Tanács Szabó Jánost miniszterré, Csikós Nagy Bélát első miniszterhelyettessé, Palitz Mihályt miniszterhelyettessé nevezte ki. A minisztérium ügykörét és szervezetét a 2.009/3/1952. MT sz. hat. állapította meg. ' Feladatai a következők voltak: irányította a minisztériumnak közvetlenül alárendelt helyiipari és kommunális vállalatokat; az illetékes végrehajtó bizottságokon keresztül ellenőrizte a tanácsoknak alárendelt helyiipari és kommunális vállalatokat; megadta a vállalatok működéséhez szükséges műszaki segítséget; gondoskodott az anyagkeretek biztosításáról; közvetlenül felügyeletet gyakorolt a fővárosi és megyei tanácsok ipari és konunális osztályai, és ezeken keresztül az alsóbb fokú tanácsok azonos osztályai felett; irányította a faluvillamosítás belső, szerelési munkálatait. A Minisztertanács megbízásából állami felügyeletet gyakorolt az Országos Kisipari Szövetség és ezen keresztül a tagszövetkezetek felett: megállapította a kisipari szövetkezetek fejlesztésének, termelésének, működésének fő irányvonalait; felterjesztette a szövetkezetek terveit megyei és szakmai bontásban; jogosult volt megváltoztatni a kisipari szövetkezetek választott szerveinek olyan intézkedéseit, amelyek az alkotmánnyal, jogszabállyal vagy szövetkezeti alapszabályokkal ellentétesek voltak, ellátta a legfelsőbb hatósági felügyeletet a magánkisipar felett. A minisztérium a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Helyiipar Igazgatóságából és a BM Kommunális főosztályából alakult meg. A társminisztériumoktól át kellett vennie a következő vállalatokat: a BM-től azokat, amelyek a Helyiipar Igazgatósága és Kommunális Főosztály irányítása alatt álltak; a Kohó- és Gépipari, a Bánya- és Energiaügyi, továbbá a Könnyűipari Minisztériumtól a tömegcikkipar, a konfekcióipar, az asztalosipar, a nyomdaipar körébe tartozó egyes vállalatokat és más, kifejezetten helyi jellegű közfogyasztási cikkeket termelő vállalatokat; a Belkereskedelmi Minisztériumtól a lakástakarító vállalatokat. A minisztérium a következő szervezeti egységekre tagolódott: 1. Ellenőrzési Osztály, 2. Titkárság a) Ügykezelés, b) Jogi csoport, c) Gazdasági Hivatal, 3. Személyzeti Osztály, 4. Terv és Beruházási Osztály. 5. Munkaügyi és Bérosztály, 6. Műszaki Fejlesztési Osztály, 7. Anyag és Áruforgalmi Osztály, 8. Főkönyvelőség, 9. Fém- és Faipari Igazgatóság, 10. Vegyesipari Igazgatóság, 11. Építőanyag- és Kerámiaipari Igazgatóság, 12. Faluvillamosítási Igazgatóság, 13. Szövetkezeti és Kisipari Főosztály (Igazgatási ügyek csoportjával), 14. Kommunális Igazgatóság. A miniszter elnöklete alatt kollégium működött, amely a miniszter.raellett alakult műszaki tanáccsal együtt a miniszter tanácsadó szerve volt.