Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

CSAPÓ MÁRIA: A HELYI IPAR MINISZTÉRIUMA SZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI (1952-1953) Az 1949. évi XV. sz. tv. megszűntette az egységes Iparügyi Minisztériu­mot és elrendelte két ipari miniszstérium felállítását. Ezzel megkezdődött az újabb és újabb ipari minisztériumok szervezése;.1952 végére már két ipari minisztérium - köztük a hdlyi iparé - működött. 7 A Helyi Ipar Minisztériuma az 1952. évi 1. sz. tvr. alapján jött létre. Az Elnöki Tanács Szabó Jánost miniszterré, Csikós Nagy Bélát első miniszterhelyettessé, Palitz Mihályt miniszterhelyettessé nevezte ki. A minisztérium ügykörét és szervezetét a 2.009/3/1952. MT sz. hat. ál­lapította meg. ' Feladatai a következők voltak: irányította a miniszté­riumnak közvetlenül alárendelt helyiipari és kommunális vállalatokat; az il­letékes végrehajtó bizottságokon keresztül ellenőrizte a tanácsoknak aláren­delt helyiipari és kommunális vállalatokat; megadta a vállalatok működésé­hez szükséges műszaki segítséget; gondoskodott az anyagkeretek biztosításá­ról; közvetlenül felügyeletet gyakorolt a fővárosi és megyei tanácsok ipari és konunális osztályai, és ezeken keresztül az alsóbb fokú tanácsok azonos osztályai felett; irányította a faluvillamosítás belső, szerelési munkála­tait. A Minisztertanács megbízásából állami felügyeletet gyakorolt az Orszá­gos Kisipari Szövetség és ezen keresztül a tagszövetkezetek felett: megálla­pította a kisipari szövetkezetek fejlesztésének, termelésének, működésének fő irányvonalait; felterjesztette a szövetkezetek terveit megyei és szakmai bontásban; jogosult volt megváltoztatni a kisipari szövetkezetek választott szerveinek olyan intézkedéseit, amelyek az alkotmánnyal, jogszabállyal vagy szövetkezeti alapszabályokkal ellentétesek voltak, ellátta a legfelsőbb hatósági felügyeletet a magánkisipar felett. A minisztérium a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Helyiipar Igazgatóságából és a BM Kommunális főosztályából alakult meg. A társmi­nisztériumoktól át kellett vennie a következő vállalatokat: a BM-től azo­kat, amelyek a Helyiipar Igazgatósága és Kommunális Főosztály irányítása a­latt álltak; a Kohó- és Gépipari, a Bánya- és Energiaügyi, továbbá a Könnyű­ipari Minisztériumtól a tömegcikkipar, a konfekcióipar, az asztalosipar, a nyomdaipar körébe tartozó egyes vállalatokat és más, kifejezetten helyi jel­legű közfogyasztási cikkeket termelő vállalatokat; a Belkereskedelmi Minisz­tériumtól a lakástakarító vállalatokat. A minisztérium a következő szervezeti egységekre tagolódott: 1. El­lenőrzési Osztály, 2. Titkárság a) Ügykezelés, b) Jogi csoport, c) Gazdasá­gi Hivatal, 3. Személyzeti Osztály, 4. Terv és Beruházási Osztály. 5. Munka­ügyi és Bérosztály, 6. Műszaki Fejlesztési Osztály, 7. Anyag és Áruforgalmi Osztály, 8. Főkönyvelőség, 9. Fém- és Faipari Igazgatóság, 10. Vegyesipari Igazgatóság, 11. Építőanyag- és Kerámiaipari Igazgatóság, 12. Faluvillamosí­tási Igazgatóság, 13. Szövetkezeti és Kisipari Főosztály (Igazgatási ügyek csoportjával), 14. Kommunális Igazgatóság. A miniszter elnöklete alatt kol­légium működött, amely a miniszter.raellett alakult műszaki tanáccsal együtt a miniszter tanácsadó szerve volt.

Next

/
Thumbnails
Contents