Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

terjedelmével túlságosan hosszúnak, kiadhatatlannak bizonyult. A kisebb tartalmi és bizonyos stiláris különbözőségek még elfogadhatóak lettek volna, de a számos kiadható szócikk mellett igen sok teljes átdolgozásra szoruló, és lerövidítendő is volt. A kiadó pedig csak 80 ív közzétételére vállalkozott. Az átszerkesztés, lerövidítés és az egyéb szerkesztői munkák elvégzésére ekkor háromtagú szerkesztőbizottság alakult, melynek tagjai Müller Veronika, G. Vass István és jómagam voltunk. Feladatunk az előbb említetteken kívül a javítások elvégzése, a stiláris egységesítés, a rövidítések, utalások stb., azaz a szócikk-forma végleges kialakítása és technikai szerkesztése volt. Ekkor még a lexikon címszavai elé egy olyan bevezető tanulmányt terveztünk, mely a korszak történelmének folyamatába helyezte volna a címszavakból kikövetkeztethető szervtörténeti összefüggéseket. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy ennek elkészítésére nincs mód. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a lexikon, mely egy adott korszakban működő szervek jogszabályokban megjelenő történetének vázlatát kívánta nyújtani, nem terhelhető a feldolgozás kísérletével. Nyilvánvaló, hogy a teljes kép kialakításához még igen sok további kutatásra van szükség. Lexikonunk például kifejezetten, elkerülte a. személyes vonatkozású adatok feldolgozását, még csak az egyes főhatóságok irányító testületeiben található pártok szerinti megoszlás ábrázolására sem tért ki, ami pedig a koalíciós időszakban meghatározó jelentőségű volt. Egyébként is egy külön feldolgozás tárgya lehetne egy az 1945-1950 közötti, majd talán további időszakokra is kiterjedő újabb magyar tiszti cím- és névtárnak a Magyar Közlöny adataira, esetleg egyéb kutatásokra is támaszkodó összeállítása. Ugyancsak a szerkesztők feladata lett volna az eredetileg tervezett organogrammok elkészítése vagy elkészíttetése. Munkánk megkönnyítésére a szerzőktől, az egyes ágazatokra vonatozó szócikkek szerzőitől kronologikus listák összeállítását kértük, mely főhatóságonként összefogva tartalmazta az egyes szervek jogelődjét, alakulásának évét, megszűnésének időpontját és jogutódját. E kronológiai táblák, szemben az eredetileg elképzelt organogrammokkal, könnyítik az eligazodást, és híven tükrözik azt a gyors ütemű változási folyamatot, mely e néhány év alatt lezajlott. Összeállításukban Máthé Gábor volt a szerkesztők segítségére. Ugyancsak ő volt az, aki az államszervezeti modell ábráját elkészítette. Változatlanul él bennünk a gondolat, hogy egy a korszak elejét, és egy a végét jellemző organogramm jellegű ábrázolás elkészítésére érdemes lett volna vállalkozni. Ebben esetleg egy számítógépes program lehetne segítségünkre. Egyébként is többször fölmerült a kérdés, hogy egy ilyen méretű adatfeldolgozást miért nem számítógéppel végeztünk. Eredetileg azért nem gondolhattunk erre, mert az adatokat, ahhoz, hogy számítógéppel feldolgoztassuk, először össze kellett és kell gyűjteni. Mikor azonban az adatok összegyűjtése és feldolgozása, mint jelen esetben, megtörtént, úgy gondolom nem volna célszerűtlen azok számítógépbe táplálása, s megfelelő programokkal használhatóvá tétele. így például könnyen rendelkezésünkre állhatna egy-egy vizsgált időpontban működő szervekről készült lista, aminek ábrába foglalása már nem volna nehéz. A szócikkek lektorálását Fonyó Gyula végezte, aki tanácsaival nagy segítségünkre volt. A lektori észrevételek után a kötet a Közgazdasági