Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

zéssel való "megoldása" valójában nem megoldás, inkább a kérdés megkerülése. Igaz ugyan, hogy az irattárak és a levéltárak nagy tehertételtől szabadulnának meg, de elgondolni is rossz, hogy a történeti kutatás mit tud majd kezdeni egy tömegesen mikrofilmezett, nem selejtezett forrásanyaggal, hogyan lehet abban majd hatékony és eredményes munkát folytatni. Ez a lehetőség tehát semmiképpen sem ment fel bennünket a történeti értékkel kapcsolatos vizsgálódások kötelezettsége és az iratanyag lehetőség szerinti selejtezésének felelőssége alól. Végül az UMKL-ben folyó mikrofilmezéssel kapcsolatban utalnunk kell arra is, hogy a műhely természetesen kiszolgálja a kiállítási-közművelődési, illetve a kutatói igényeket is. A következő években különösen a közművelődési igények dinamikus emelkedésével kell számolnunk. JEGYZETEK 1. Javaslat a levéltárak tevékenységének irányaira a VI. ötéves tervben. L. Sz. 1981. 1. sz. 5-8.; Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. L. Sz. 1985. 3. sz. 3-11. 2. Magyarország 1956-ban csatlakozott a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában 1954-ben kötött nemzetközi egyezményhez. (Kihirdetéséről az 1957. évi 14. sz. tvr. intézkedett. MK. 1957. III. 1.) Az egyezmény szövege a védendő kultúrjavak között a levéltári iratanyagokat is felsorolja, s egyben kimondja, hogy a saját területén levő kulturális javak védelmére.minden országnak még béke idején meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. A nemzetközi szakirodalom egybehangzó véleménye szerint levéltári anyag esetében a legalkalmasabb és leggazdaságosabb eljárás a mikrofilmezés. 3. A levéltári mikrofilmezés kérdéseit a magyar szakirodalomban Ila Bálint elemezte a legrészletesebben "A mikrofilm a lelvéltárban" című tanulmányában (Levéltári Közlemények XXX. évf. 1959. 16-51.) Az újabb irodalomból: Borsa Iván: A fotótehnika alkalmazása a levéltárakban. L. Sz. 1973. 2. sz. 227-242; uo.: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései. L. Sz. 1975. 1. sz. 179-196.; uö.: Az új tecnhikai eszközök alkalmazása a levéltárakban. L. Sz. 1976. 2-3. sz. 191-214.; Scholz Tamás: A mikrofilm mint biztonsági film a levéltárakban L. Sz. 1975. 1. sz. 209226.; Levéltári mikrofilmezés. Szerk.: Balázs Péter. Levéltári Módszertani Füzetek 1. Budapest, 1983. 67.; Körmendy Lajos: Mikrofilm vagy mikrofiche? L. Sz. 1986. 1. sz. 47-49. Ila Bálint a nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a mikrofilm levéltári alkalmazásának négy fő területét különbözteti meg: 1/ Az anyag biztonságát szolgáló mikrofilmezés, 2/ Anyagkiegészítés céljára szolgáló mikrofilmezés, 3/ Az eredetit helyettesítő, illetve pótló mikrofilmezés, 4/ A tudományos kutatást szolgáló (dokumentációs jellegű, tematikus) mikrofilmezés. Az anyag biztonságát szolgáló mikrofilmezés fogalomkörébe általában a teljes fondokról vagy állagokról készített mikrofilmeket érti, amely mindenféle előre nem látott, hirtelenül érkező (pl. háborús események