Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

filmet lényegében az eredeti dokumentummal egyenértékűnek kell tekinteni, ezért az alap-negatív műszaki paramétereire vonatkozó követelmények a legszigorúbbak. Ehhez járul, hogy a levéltári anyag rendkívül heterogén szerkezetű: kontrasztos (vonalas), illetve tónusos dokumentumok véletlenszerűen váltakozva egyaránt előfordulnak. Ezért lényeges egyrészt a megfelelő filmnyersanyag megválasztása, másrészt pedig a negatívok kidolgozási technológiája. A tapasztalatok szerint nyersanyagként leginkább az Agfa Gevaert Copex Rapid AHU film felel meg. Miután levéltári anyagunk nagy tömegben többnyire egylapos dokumentum, a legalkalmasabb mikrofilm formátum a tekercsfilm. A tekercsfilm keskeny, hosszú filmszalag, amely mind szélességét, mind hosszát tekintve különféle változatokban használatos. Több tényező figyelembevétele alapján a levéltári anyag mikrofilmezésére a.35.mm széles, perforátlan tekercsfilm a legmegfelelőbb, melynek hasznos képmező-mérete 32x45 mm. Itt kell megjegyezni, hogy az új gép a teljes képmezővel dolgozik, míg a másik gépnél egy betét segítségével megoldott, hogy egyszerre csak a képmező negyedére történik exponálás: azaz a felvételező berendezés egy munkamenetben csak a film félszélességét kitöltő képmezőre fényképez (oldalankénti felvételezés), majd a második munkamenetben a felvevőben az ellenkező irányba haladó film másik felére történik az exponálás (duo felvételezési mód). Az új gép ilyen segédeszközzel nem rendelkezik, s azért hogy a két gépen azonos kicsinyítéssel készüljenek a felvételek, négy iratoldált helyezünk fel egyszerre. Ez a magyarázata annak, hogy azonos felvételszámhoz eltérő iratmennyiség tartozik. így egy-egy felvétel elkészítése (az iratok megfelelő sorrendben való kirakása) lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, azaz egységnyi idő alatt kevesebb felvétel készül. A tekercsfilm szélességének megválasztásakor figyelembe kellett venni, hogy a munkafolyamat során milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésünkre: a felvevő és az előhívógép 35 mm-es film feldolgozására alkalmas. Ebből következik, hogy a munkafolyamat során a pozitív másoló film is 35 mm-es méretű kell, hogy legyen, továbbá mind a tárolóorsó, mind az olvasókészülék 35 mm széles film használatára legyen alkalmas. (Az egyik felvevőnk ugyan egy betét segítségével alkalmas 16 mm-es mikrofilm feldolgozására is, de a film előhívása nehézségekbe ütközik, azonkívül sem hazai, sem szocialista gyártmányú 16 mm-es másolófilm, illetve orsó nincs.) Az előhívást, az elkészült film technikai ellenőrzését (és részben tartalmi ellenőrzését is) a fényképész szakmunkás végzi. A tecnikai ellenőrzés során denzitométer segítségével mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy megfelelő-e a film fedettsége. Amennyiben a műszer nem a megfelelő értékeket mutatja, meg kell keresni az eltérés okát, s az előző műveletek során alkalmazott paraméterek valamelyikét úgy kell beállítani, hogy az előhívott film megfelelően fedett legyen. Ugyancsak fontos mozzanata a technikai ellenőrzésnek annak megállapítása, hogy az előhívott film megfelelően vegyszermentes-e. A visszamaradó vegyszer (nátriumtioszulfát) ugyanis gyorsan bomlik és ez károsítja a filmet. A lelkiismeretes technikai ellenőrzés minden későbbi feldolgozó, másoló és esetleges nagyítási munka előfeltétele. A tartalmi ellenőrzés filmleolvasógépen történik. A negatív filmet a leolvasógépbe helyezéskor csak fehér cérnakesztyűvel szabad megfogni. Ez vonatkozik minden olyan műveletre, amikor a negatív filmet valamilyen oknál fogva kézbe kell venni. A tartalmi ellenőrzést végző munkatárs egyrészt