Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

21. Ab, c állagba olyan anyagokat kell elhelyezni, amelyek a XIII. XIV. főcsoportokba nem sorolhatók. 22. Itt azokat az iratokat kell elhelyezni, amelyeknek nincs fondfőcsoportjuk. Például: országos események megyei vonatkozású iratai, létesítmények átadásával kapcsolatos iratok stb. Ha utóbbiakban csak terv, vagy zömében terv van, az értelemszerűen a tervtárba kerül. 23. E fondót azokból az iratokból kell kialakítani, amelyek a meglévő fondcsoportokba nem oszthatók be (pl. uradalmi számadások, víziutak, malmok nyilvántartásai stb.). 24. Állagait tematikus bontásban. 25. Itt kell elhelyezni az 1945 előtt, más közgyűjteményekben őrzött iratokról készült másolatokat; valamint a levéltár különlegesen fontos iratainak történeti értékű átírásait. 26. 1945 előtt keletkezett, nem publikált tanulmányok. 27. Akkor sorolható az anyag ide, ha a gyűjtés 1945 előtt történt, a gyűjtőnek személyi és családi anyaga nincs. 28. Mennyiségi elvek szerint lehetnek gyűjteményes fondók. 29. A gyűjtőcímek alatt jelölt fondók csak a Tanácsköztársaság idején újjászervezett intézmények iratait tartalmazzák. A többi megyei városok részére folyamatosan 100 helyet kell kijelölni. 30. Az 50. számú fondót csak akkor kell felvenni, ha 1957-1961 között központi iratkezelés volt. 31. A 139. számú fondót csak akkor kell felvenni, ha 1957-1968 között központi iratkezelés volt. 32. Ha a szervezeti beosztás - kisebb város esetén - eltér a sémától, az egyes osztályok iratait az első elnevezésnek megfelelően kell elhelyezni. 33. Gyűjteményes fond: 30. 93, 92. 34. Csak az országos jelentőségűek (pl. határállomásoknál). 35. A különféle biztosok, bizottságok, gazdajegyzők stb. iratai - mennyiségi elvek alapján - gyűjteményes fondók képzése (pl: 265, 291, 311-325, 346-355, 361. 377-380. stb.), illetőleg a működők iratai esetén mintavétel ajánlott (pl. 328, 239, 330, 332, 362. stb.). 36. Országos jelentőségű szervek önálló fonóként, járásiak gyűjteményes fondba, városiaknál mintavétel. 37. u.a. 39. Gyűjteményes fondók: 806-850, 852-865, 876-1000. stb. 40. Amennyiben egy iskolának több funkciója volt, besorolásnál a fondjegyzék kiadásakor meglévő állapotot kell figyelembe venni. Az előző nevek és funkciók a fond címében - évkörrel együtt - megjelölendők. Az állagokat eszerint lehet kialakítani. 41. Az általános és szakiskolákat - mintavétel formájában - kell besorolni. 42. Csak a jelentősebbek képeznek önálló fondót (országos, megyei, városi intézetek). 43. A vállalatok esetében csak azok legyenek önálló fondképzők, amelyek valójában történeti értékű iratokat hoztak létre. Ide sorolhatók: a/ a megyei szintű minisztériumi és tanácsi vállalatok, amelyek központja az adott megyében van;