Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

cikkekért fizetést készpénzben ill. iparcikkben ígértek. A beszolgáltatás teljesítése után megmaradó paraszti feleslegeket „elvben" ugyan szabadon értékesíthetőnek nyilvánították, de okulva az előző évben történteken, a miniszter kidolgozott egy biztonsági tervet is, miszerint, ha a beszolgáltatás nem teljesül, akkor további igénybevétel következhet. E biztonsági tervet azonban a hivatalos rendelet nem tartalmazta, ami eleve magában rejtette az adott szó meg nem tartásának veszélyét. E veszélyt növelték a rendeletet megalapozó számítások bizonytalanságai is: így pl. készítői átlagos művelést (vetőmag-, igaerő- és hitelhiány közepette...), 5,5-6 q/hold átlagos kenyérgabona-termést és 3 millió kat. h kenyérgabona-vetést vettek alapul (vö.: 9-12. Melléklet) és számoltak a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó csapatainak alapos lecsökkenésével is. 6. táblázat Az 1946/47 évi beszolgáltatási kötelezettség holdanként Szántó terület h Gabona kg Burgonya kg Olajosmag kg Élőállat kg 1-5 60 60 20 7 5-20 70 70 22 9 20-30 80 80 24 10 30-40 90 90 26 10 40-50 100 100 28 10 50110 100 30 10 Az 5 hold alatti szántókat csak a legkisebb beadással terhelték, s csak az ezt meghaladó birtokrész után rótták ki a progresszíve emelkedő terhet. Az 1 hold alatti szántók mentesültek a beszolgáltatás alól, 12 év alatti gyermekek után fél-fél hold szántó utáni beszolgáltatást engedtek el. Viszonylag széles körű volt a helyettesítési lehetőség: pl. 1 kg zsírral 5 kg olajosmag beadását lehetett pótolni, élő állat helyett tojást, tejet, burgonya és olajosmag helyett hízott sertést szolgáltathattak be a termelők. A háborús károsodás miatt még műveihetetlen szántókat nem kötelezték beszolgáltatásra. A nagyobb részben homokon gazdálkodók kenyérgabona helyett burgonyát adhattak be. A sertésvágásokhoz kapcsolódó zsírdézsma - külön teherként - megmaradt. A termelőket igyekeztek már a vetéskor szorítani a közcélok szabta irányba: 6 hónapi elzárással volt büntethető az a gazda, aki szántójának felét nem kalászosokkal vetette be. A Gazdasági Főtanács - a mezőgazdaság ellátása érdekében iparcikkek beszolgáltatását is tervezte, de ez végül is nem valósult meg. Még mielőtt a rendeletet érvényesíteni kezdték volna, azaz az új termés előtt módosultak az előírások. A pártközi értekezleteken ugyanis kemény harc indult megváltoztatása, ill. megtartása érdekében. Az MKP - híven osztálypolitikájához és érzékelve a törpe- és kisbirtokosok parasztságon belüli nehezebb helyzetét - a 10 hold alatti birtokosok beszolgáltatás terhének erőteljes mérséklése, ill. a 20 hold felettiek fokozottabb terhelése mellett érvelt, míg a kisgazda vezetésű Közellátásügyi Minisztérium arra utalt, hogy a 20 hold feletti birtokosok sem képesek az így átháruló kötelezettség teljesítésére és figyelmeztetett, hogy az árutermelő rétegekkel szemben növekvő állami elvárások, a fokozódó progresszivitás az árutermelés csökkenéséhez, a közellátás súlyosabb nehézségeihez vezethet. Mindkét álláspont az adott helyzetben okszerűen védhető volt. Természetesen a kisgazdák álláspontja mögül sem hiányzott az osztálykötöttség: ők a nagygazdák és a módosabb középparasztság érdekét is képviselni akarták.

127 Az eredmény kompromisszum lett: az 5 hold alatti földön gazdálkodók öszszes terhe (földadó, jövedelemadó és beszolgáltatás együtt) 4 kg búza lett a föld kataszteri