Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

pedig, kiindulva a nagyüzemi gazdálkodás szükségleteiből, a mezőgazdasági-gépgyártás előtt álló feladatokból a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 1958. évi tervét 1960-ra majdnem megduplázták. Ebben az időszakban a vállalat döntő fontosságú termékei a már említett silószerelvényeken, malomipari gépeken kívül a tárcsák, de főleg az egyirányú tárcsák voltak. Két esztendő alatt ebből a termékből 3920 hagyta el a gyár területét. Ezek adták az évi termelési volumen több mint 50%-át. A vállalat cikklistáján szereplő fontosabb gyártmányok 1960ban: egyirányú tárcsa, ZK-II. jelű kultivátor, SzZ szározó, lógereblye, palántaültető, MO-4 morzsoló, daráló. Persze ezt a felsorolást ki kell egészíteni a jelentős tételben gyártott vasöntvényekkel, silószerelvényekkel, malomipari gépekkel, mezőgéppótrésszel. Az utóbbi különösen nagy mennyiségben készült: 1960-ban a termelési volumen közel 12%-át adta. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a több éven keresztül veszteséges vállalat - 1955ben csak a MNB-nak kifizetett büntető kamat több mint egymillió forintot tett ki - 1959-ben már teljesen rendezte pénzügyi helyzetét, és újból nyereségessé vált. A gazdaságos termelés következtében a vezetés 1959-ben 14,7 napra eső keresetnek megfelelő összeget, azaz 487 E Ft-ot tudott a dolgozóknak nyereségrészesedés címén kifizetni. A vállalat által termelt összes nyereség az 1958. évi 1157 E Ft-ról 1960-ban 16 776 E Ft-ra növekedett. A gyár vasöntvénytermelése - mint általában az egész üzemi termelés - szintén nagymértékben visszaesett 1955/1956-ban, majd az ötvenes évek második felében lassú emelkedés figyelhető meg. Ezt mutatja az alábbi táblázat is. //. táblázat Év Teljes termelés (t) Extern (t) Változatlan áron (E Ft) 1954 1972 550 1960 1955 1065 394 3136 1956 1056 475 3060 1957 1233 540 3550 1958 1313 470 2687 1959 1417 335 4348 1960 1650 250 13 854 Amíg a gyár 1955-1960 közötti termelési volumenének alakulása az ötéves terv időszakához képest negatív képet mutat - az 1959/60. évi gyors felfutás is csak 1955/58-hoz viszonyítva eredmény, tehát relatív -, addig exportja ellenkezőleg, nagy szerephez jutott. Egyébként ez a jelenség általános volt ekkor a mezőgépiparban. Magyarázatként az hozható fel, hogy a hazai mezőgazdasági gépek, eszközök drága áron jutottak el a felhasználókhoz és a Földművelésügyi Minisztérium, mint legfőbb megrendelő pedig szívesebben rendelt külföldi gépeket, s ezért a gyárak kapacitásuk kihasználása céljából nagyobb figyelmet fordítottak az exporttermelésre. Ezekben az években a KGM Mezőgépipari Igazgatóság minden vállalatnak, de különösen a Szállítóberendezések Gyárának, az EMAG-nak és a Makói Mezőgazdasági Gépgyárnak az exportja volt jelentős. A vállalat legfontosabb exporttermékei voltak: kultivátorok, MO-4 morzsoló, burgonyatöltögető, egyirányú tácsa, malomipari gépek. Ezek a termékek a TECHNOIMPEX-en keresztül szinte valamennyi szocialista országba eljutottak. Bulgáriában az ET egyirányú tárcsák és a palántaültetők, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban a pa-