Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
A felszabadulás utáni években kifejtett lelkes kulturális, sporttevékenység az Ötéves terv időszakában is folytatódott, a MADISZ, EPOSZ hagyományait e téren a DISZ vette át. A kultúrgárda különösen nagy elismerést aratott a Földindulás című egyfelvonásos drámájával. Sokat szerepeltek a kultúrgárda tagjai a környék falvaiban, a szereplőket stráfkocsikkal, majd teherautókkal szállították. A kultúrrendezvények céljából a gyár rendelkezésére állt a Törökszentmiklósi Vasas Kultúrotthon. Minden elismerést megérdemel a gyár Vasas sportköre, amely 1952-ben négy kitűnő - futball-, kézilabda-, ökölvívó,- birkózó- - szakosztállyal rendelkezett. Az üzem ökölvívói közül Mihók Balázs és Sándor Mihály országos válogatottak színvonalán sportoltak. A sportkört lelkesen nagy energiával Fehér Zsigmond szakosztályvezető, alapítótag irányította és szervezte. Az üzemvezetés igen jelentős összegeket áldozott sport és kulturális célokra: 1950-1955 között 708 E Ft-ot. Emellett a kultúrgárda fellépéseiből, táncmulatságokból származó bevételi források még külön is rendelkezésre álltak. Mindenféle túlzás nélkül leszögezhető, hogy az első ötéves terv időszaka döntő változást hozott a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár életében. Elsősorban azzal, hogy az üzemet javítóműhely szintjéről hallatlan gyorsasággal és eredményekkel egy komoly kapacitású középüzemmé fejlesztette. A gyár 1954-ben már vállalati szinten tudott termelni, és népgazdasági érdekű feladatokat volt képes megoldani; hírneve pedig végérvényesen megalapozódott. A MEGTORPANÁS ÉVEI (1955-1960) A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 1950-1954 közötti történetét az ellentmondások közepette született egyenletes, felfelé ívelő fejlődés jellemezte mind a létszám, mind a termelési volumen tekintetében. A fejlődés 1954 után nemcsak lelassult, hanem 1955-ben súlyos visszaesés következett be az üzem termelésében, amely a későbbi években még inkább elmélyült, és 1958-ig bezárólag folytatódott. Az 1955-58 közötti évek joggal nevezhetők a megtorpanás éveinek. 1959/60-ban jelentős fejlődés állt be az üzemben, de még ennek során sem sikerült elérni az 1953/54. évi szintet. A megtorpanás és visszaesés folyamatának jellemzésére a gyár teljes termelési értékének alakulása is fényt vetett : 29 1954 73 392 E Ft 1955 48 024 E Ft 1956 48 538 E Ft 1957 41-921 E Ft 1958 40 990 E Ft 1959 58 717 E Ft 1960 71 802 E Ft Az adatokból kitűnik, hogy 1958-ban, amikor mélyponton állt a termelés, a gyár csak 55%-át tudta nyújtani az 1953. évi értéknek, de a két utolsó évet leszámítva is csak 60-66%-át. A termelés ilyen nagy visszaesésének az okát nem könnyű megmagyarázni, annyi biztos, hogy nem kis szerepet játszottak ebben az akkori idők általános visszásságai, az 1956-os ellenforradalom, a beruházási keret elégtelensége, az új gyár felépülésének az elmaradása, a munkaerő-létszám csökkenése, a gyakori új gyártmányok bevezetésével járó nehézségek. Ezenkívül az okok között kell említeni azt a tényt is, hogy az ötéves terv időszakában mind
